Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Források a Hunkár-család történetéhez

Pap István vámosi református lelkész, Pap Dienes, Perey János kenesei református lelkész. Ruttner János, Szentes István. Soos Pál Veszprémből, Sarlay Gábor Külsővathról, Szabó János palotai jegyző. Supka Márton Palotáról, Szalay János szentgáli jegyző, Szabadhegyi Móric, Szalatkay János, Szakonyi István, Sólyomváry Ferenc, Szedenics György palotai evangélikus lelkész, Tóth Mózes szentgáli bíró, Tamás Béni ugyan Szentgálról, Tarczy Lajos professor, Tóth Lajos, Végh István Veszprémből, Vélsz Károly Pápáról, Vurda Manó Veszprémből, Vég­hely Imre, Villax Antal, Vermes Illés, Zsolnay Károly, gróf Zichy Miklós. Ezen választmány üléseit a következő napon tüstént megkezdvén addig s annyi­szor együtt leend, ameddig és amint szükségesnek látandja, s mindazon hatóságot fogja a törvény szerint ideiglenesen gyakorolni, melly a megyei közgyűléseket bármelly tekintetben illeti. S eképpen a közgyűlés átruházván a most választott állandó bizottmányra to­vábbi teendőit szétoszlott. Jegyzetté Pap János m. k. főjegyző. FORRÁS: VeML IV. 1. a. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőköny­vei. 1848. No. 752. Eredeti, tisztázat. 51. Veszprém, 1848. május 1. Veszprém megye ünnepi közgyűlésének hódolati felirata az első felelős magyar kormányhoz Minister Urak! A szabadság öröm érzetével küldjük Önökhöz e sorokat határtalan bizalmunk ’s tiszteletünk zálogául, mert Önök varázsiák körünkbe a’ szebb napokat, mik után a vérözönben le folyt századok hosszú során keresztül sóvárgott a nemzet reménye. Önök tördelék darabokra a rabigát, melly a magyart három századon át lebilin­cselve tartá. Önök semmisiték meg az absolutismus384 napról napra terjedett ’s nemzeti jogokat tapodó hatalmát, és Önök adták vissza a magyarnak régóta nélkü­lözött függetlenségét, önállóságát. Önök vitték elöl az ész világát, mellynek fényénél a homályos századok szem fény vesztő hatalma meg törött, ’s a kéimtralom hamvain kitűzve a nép-szabadság zászlója biztosan lobog. És Önök vetették meg jövendő nagyságunk ’s dicsőségünk rendithetlen talpkövét. Mi mindezekért hálául hazafiúi elismerésnél egyebet nem adhatunk, hanem örömmel esküszünk a zászló alá, mellyről Önök által felírva szabadságot, egyenlő­séget és békét olvasunk. Áldja meg Önöket a népek Istene. Tartsa meg kipótolhatatlan éltüket hosszú időkig, hogy betölthessék az Önökre háramló nemzeti dicsőség második részét is: meg szilárditni a szabadságot és irányt adni cselekvésben a nemzet jövendőjének. 384 absolutismus (latin) = önkényuralom — 201 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom