Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

A dolog a legnagyobb szemrehányásokra került, és tudtomra ez vala a legkeserűbb diaeta, nekem különösen annyival kellemetlenebb, mert a vice-ispány követtársam, 1809-ben adjutáns az ezredben,294 azután második kapitány a századomban, igy igen jó barátom lévén, ötét az udvari párt tőlem elidegeníté, ígérvén, hogy assessor leend a királyi táblán, és ezért ő az instructiót félre magyarázván, a tényt nem mondá sérelemnek, én pedig kénytelen valék őt egy országos ülésben levoksolni, noha az ülés előtt Szerenchy István295 personalis magához hivatott, engem rá akart bírni, hogy az udvar-pártiakkal tartsak ezen kérdésben.

Utóbb mégis, ámbár az opposite Nagy Pál296 soproni követ gazsága miatt kis- sebségben maradott, mégis a nádor megigéré, hogy ha ezen kérdést letesszük, az amnestiát megszerzendi, amint is csakhamar meg is jött Bécsből Kossuth, Wesselényi és a többi részére az amnestia,297 és arra az egész ország gyűlése megvivén különösen a váltó- és mezei rendőrségi törvényt, kibékülve hazament. Azaz más szóval a kormány az országot jól pofoncsapta, és ő azt végtére meg is köszöné.

Azomban ezen az országgyűlésen a vegyes házasságok kérdése is felmerült, s úgylátszott, mintha a kormány közibénk ez által egy Eris almáját29“ akart volna dobni, és a státusokat a szabad szólás kérdésével meghasonlítani; de igen rosszul számított, mert először a kérdésbe lévő személyek protestánsok is voltak, tehát abban az ő felei nem engedtek már ezért is; a katholikusok pedig szinte ezekkel féltették törvényes jogukat és szabadságukat, de másfélül a protestánsokat a vegyes házasság ügyében, mi katholikusok is nagyon pártoltuk, úgy hogy a kormány és a klérus kisebbségben marada, s ezért én rám is a klérus annyira neheztelt, hogy azt mondá, miszerint én öt kálomistával érek fel, az én pajtásom pedig, ki kálvinista létére meg sem szólamlott, öt pápistával érne fel, de bezzeg a protestánsok őróla. Kocsi Horváthról azt mondák, szidván a vén talyiga teremtését, hogy ez a vén taliga még kálvinistának is rossz.

Voltak akkor országos deputatiók kinevezve, és én kettőbe neveztettem; a nádor engemet a folyók-rendezési választmányhoz külde Pozsonyba 1841-ben.299

Itt gróf Zichy idősbb Ferencz300 előlíilése alatt Szentkirályi Móricz.301 báró Vay Lajos,302 * Petőcz (kit 1849-ben a németek mint Pozsony-megyei vice-ispánt agyonlövettek) és én összefogtunk, és ami a diaetális akták között fel is találtatik,

294 Id. Gróf Zichy Ferenc Veszprém megyei főispán 1809. április 5-én nevezte ki Kotsi Horváth Sámuelt segédtisztnek. VERESS 1984. 362.

'95 Szigeti Szerencsy István (1793-1850) aulikus lórendi politikus, 1839-1847 között királyi személynök, az alsótábla elnöke, 1847-1848-ban királyi föpohűámokmester. PÁLMÁNY 2002. 1073.

296 Felsöbüki Nagy Pál (1777-1857) Sopron megye országgyűlési követe.

“97 V. Ferdinánd 1840. május 4-én határozott a politkai foglyok szabadon bocsátásáról.

“98 Eris almája átvitt értelemben a viszály magva. Eris. a hazugság és viszály istennője egy aranyalmát dobott

Hera, Athéné és Aphrodité közé „A legszebbé!” felirattal. Az istennők közt kitört viszály vezetett a trójai háborúhoz.

Az 1840:3-5. te. értelmében válaszmányt küldtek ki a katonai élelmezés és beszállásolás, a Duna- szabályozás és a büntetörendszer rendezéséhez szükséges tervezetek kidolgozására.

400 Gróf Zichy Ferenc (1774-1861) tó lovászmester, 1825-1836 között Bihar megye főispánja.

J°l Szentkirályi Móric (1809-1882) 1841-tól Pest megye másod-, 1845-től első alispánja, a megye népszerű ellenzéki követe, 1848-ban a túrkevei kerület képviselője, 1868-tól Pest polgármestere.

3°4' Báró Vay Lajos (1803-1888) báró Vay Miklós testvére, főrendi tag, 1845-ben a borsodi védegylet elnöke, 1848-1849-ben a megye főispánja. PÁLMÁNY 2002. 1081.

76