Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

lehet, eszközöljön Őfelségétől, mert - hozzátevén - ha siker nélkül találnánk visz- szatérni, nem áll jót, mi történik Pozsonyban, vagy még inkább Pesten a várakozó nemzetnél. Erre István herczeg, a nádor, talán most az egyszer legbecsületesebben felelt, hogy ő az ország javára mindent Őfelségénél el fog követni, de gondolja meg az országos választmány azt is, hogy ő nemcsak Magyarország nádora, hanem austriai császári királyi főherczeg is, és akármi történne is, ő inkább szétdaraboltat- ni hagyná magát, mintsem engedné, hogy' az ő fejére tegyék a magyar koronát. S azzal bémenénk Őfelsége trónusa elébe, a hol Ferdinánd császárt magyar ru­hában ülve találtuk.351 Ő kérelmünket a nádortól kegyesen fogadta, s magyar sza­vakkal kedves magyarjainak minden jót Ígért, és ezzel ismét visszatértünk azon módon, amint jöttünk, de már akkor fel-fel emelgettek ismét bennünket a németek, s a sok tapsolás, éljenzés és hajlongás közt mindig attól féltem, hogy valaki lebukkanik az ablakról. Azomban az egész választmány most már Kossuth szállá­sára ment, s amint ott vagy egy fertály óráig társalogtunk, vettem észre, hogy herczeg Eszterházy Pál352 távozik. Estve felé meg tudtuk az okát, mert ő onnénd egyenesen az udvarhoz ment, és beizent Lajos főherczeghez, kéretné egy sürgős szóra. Ez azt izené, hogy bocsánatot kér, mert épen az assietnél353 volnának. Eszterházy ismét kéreti, hogy a főherczeg az assietjét hagyná most az egyszer máskorra, mert igen sürgős kérése volna. Erre csakugyan kijött Lajos főherczeg, és Eszterházy kéri, mennének egy szóra maga szobáiba; ottan újra kéri, hogy ne ellenezze a magyarok kérésében az enged­ményeket, s erre mondá Lajos: „Lieber Fürst! Sie kennen mich als einen Ehrenmann, ich habe meinem Bruder (Ferencz császárnak) geschworen, dass ich die Monarchie, so wie er sie mir hinterliess, ebenso ich selbe, seinen Kindern erhalten solle.”354 Erre Eszterházy: „Aber gerade bei diesen Umständen werden es Euer kaiser­liche Hoheit nicht Zusammenhalten können, denn so geht alles auseinander, das sage auch ich Euer kaiserlichen Hoheit, als Ehrenmann und Treuer Unterthan”355 - és arra kéri, jönne vele az ablakhoz, melyből láttak a Glacisn356 egynéhány rege- ment lovasságot és gyalogságot táborozni és mondja: „Hoffen vieleicht Euer kaiserliche Hoheit etwas jetzt von diesen? Da sind wir alle verloren!”357 És Lajos már többel nem felelt, de a herczeg szívességét megköszönte. Azomban estve felé öszveült az udvarnál a status tanács,358 úgymint: Ferencz Károly főherczeg, a császár testvére, István főherczeg a nádor, gróf Kollowrat minister és a vice­351 Az audenciára déli egy óra tájban került sor. URBÁN 1986. 22. 352 Herceg Esterházy Pál Antal (1786-1866) diplomata, íorendi politikus, 1825-1842 között követ az angol udvarnál, 1848. ápilis 11.- szeptember 5. között a király személyié körül miniszter. 353 assiette (francia) = tányér; tányérnál voltak, azaz étkeztek 354 Kedves herceg! Becsületes embernek ismer, megesküdtem a testvéremnek, hogy a birodalmat én magam fogom a gyermekeinek megőrizni azonmód, ahogy rám hagyományozta, (német) 5 De pontosan a jelenlegi körülmények között nem fogja tudni ő császári felsége együtt tartani (a birodal­mat), széjjelesik minden, ezt én, egy becsületes ember és hü alattvaló mondon ő császári felségének, (német) 356 Glacis (német, katonai) = várárok előtti löldhányás 357 Remél talán most ő császári felsége ezektől valamit? Akkor mindnyájan elvesztünk! (német) ’5S status tanács (latin-magyar) = államtanács, németül Állami Konferencia (Staatskonferenz), a birodalom tő kormányszerve, amely Lajos toherceg elnökletével ült össze. — 84 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom