Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Források a Hunkár-család történetéhez
Hulljon le tehát a lepel az arczképről! Lássuk szeretett főispánunk őszinte, nyílt arczát, nemes arczvonásait! [...] a férfiúnak értéke jellemének szépsége. Ilyen jel- lemes férfiúnak ismertem én boldogult Hunkár Dénes volt főispánt fital kora óta egészen haláláig. [...] hazáját szerető, honáért küzdő s a magyar nemzetet fönfnjtartó nemes családból származó atyát s anyát adott a jó Isten Hunkár Dénes- nek, kiknek példája csak jóra, nemesre, és szépre buzdította az ő fogékony lelkét. Ismertem mindkettőt közelebbrő: jobb magyar nemes szülőket nem ismertem, mint amilyen példás életűek voltak ők. De különösen kiváló egyéniség volt a családban Hunkár Antal, akiboldogult Hunkár Dénes atyjának, jelenlegi főispánunk nagyatyjának boldogemlékii Hunkár Sándornak nevelő atyja volt. Ma is előttem áll élénk színekkel a kép, midőn a zirczi monostorban vendégül [megfordulván] tisztelt Hunkár Sándor lelkesedéstől sugárzó arczal dicsőité nevelőatyjának, Hunkár Antalnak vitézségét és bátorságát. A Napóleon korában hazánkba tört francziák ellen a veszprémmegyei insurgenseket621 Hunkár Antal vezette.622 Vasvármegyében, Szombathely városának főterén találkozott a franczia és a magyar lovas csapat. A franczia főtiszt azonnal előrevágtatott lovával és személy es küzdelemre hívta ki a magyarok vezérét. Erre Hunkár Antal kivált az insurgensek közül s egyenesen a franczia főtiszt elé lovagolt. Pillanat alatt összecsaptak. Villant az acél, csattogott a kard, de egyik sem tudta a másikat legyőzni. Hunkár látta, hogy a franczia kitűnő vivő, de ros[s]z lovas - lova is közepes minőságü. Ő pedig kitűnő lovas volt, lova is elsőrangú. Azért az ősmagyarok cselfogásaihoz folyamodott. Hirtelen meg forditá lovát s vágtatva rohan az insurgensek felé. A franczia a biztos győzelem reményében utána iramodik. De Hunkár félszemével mindig figyelte a mögötte lovagló francziát. És midőn elérkezett az alkalmas pillanat, mint a villám, oly gyorsan megfordult lovával (erős sarkantyúzással fordítva visszafelé lovát) s az eléje került franczia tisztet egy suhintással levágta.623 Erre kinyíltak az ablakok, a nők kendőiket lobogtatták, az insurgensek pedig üldözőbe vették a megfutamodott franczia lovasokat. 1813-ban az angol alsóházban Sir John Neuport ezt mondá: A magyarok voltak az elsők, kik Napóleon gyözödelmes fegyvereinek szerencsével álltak ellen. Ebben Hunkár Antalnak is része volt. Ilyen nemes család körében szívta leikébe Hunkár Dénes gyermek kora óta a magyar nemes ember legszebb jellemvonását, a hazaszeretetei. Ez a szép jellemvonás húzódik végig egész életén át, mert mindig honszerető igaz magyarnak mutatta magát, s aminek külsőleg látszott, valójában is az volt. [...] Hunkár Dénes e tekintetben is igazi magyar nemes volt; mert beszélt németül, ha kellett francziául is, de családi körében a társalgási nyelv a magyar volt. Jól tudta ő, hogy nyelvében él a nemzet. 6-1 insurgens (latin) = nemesi felkelő 622 Hunkár a felkelő lovas ezred egyik századának volt a parancsnoka. 6'3 Az eset 1809. június 7-én történt: Hunkár karddal a francia tiszt arcába vágott, aki elmenekült. HUNKÁR 1926. 232-233. VERESS D. 1984. 368. 283
