Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Bevezető. Hunkár Antal pályafutása

állt elő; statáriális bíróság ele kívánta állíttatni azokat a követeket, akik nem kö­vették az országgyűlést Debrecenbe. Veszprém megye 1849 január elejétől gyakorlatilag a császári csapatok ellenőr­zése alá került. Bevezették a katonai közigazgatást, s a polgári közigazgatást ennek rendelték alá. Január 16-tól az ellenzékiből aulikussá váló Fiátli Ferenc - egyébként Hunkár közeli rokona - mint császári-királyi biztos, a polgári közigazgatás főnöke kezdte meg működését. Április 27-ig, a császári csapatok és velük Fiátli és kísérete kivonulásáig a megye lakossága súlyos megpróbáltatásokon ment át. A december elején trónra lépő fiatal Ferenc József március 4-i oktrojált alkot­mányára a tavaszi hadjárat sikerein felbuzdult nemzetgyűlés kimondta Magyaror­szág függetlenségét, Kossuthot kormányzóelnökké nyilvánította és bizottságot kül­dött ki a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezésére. Kevéssé ismert, hogy a bizottság főrendi tagjaként Kossuth mellett Hunkárnak is jelentős érdemei voltak az április 14-én kihirdetett történelmi jelentőségi dokumentum megalkotásában." Buda május 21 -i visszafoglalása után a kormány megbízásából Hunkár visszatért Veszprém megyébe, ahol folytatta foispáni ténykedését. Az újjáalakított Veszprém Vár­megyei Állandó Bizottmány élén legfőbb feladatának a közrend fenntartását és az 1849- re kivetett 771 újonc kiállítását tekintette, ám a rendkívüli helyzetben egyiknek sem tudott maradéktalanul megfelelni." A szorult helyzetben a megyebizottmány úgy hatá­rozott, hogy a kisebb vétkekért egy évnél kevesebb fogságra ítélt hadköteleseket is átad­ják a hadfogadó állomásoknak.98 99 100 Hunkár Antal és unokaöccsei 2 katona felállítását és felszerelését önként vállalták „a haza javára”, s ennek megfelelően Csermák Mihály 26 éves győri származású festőt és Lavizer János 20 éves székesfehérvári kötélgyártót fo­gadták fel, s küldték a honvédseregbe.101 A fogság és újrakezdés Ami március 9-én még csak ígéret volt, az június közepén valósággá vált: az orosz csapatok főerői átlépték a magyar határt és benyomultak Erdélybe. Hunkár július 8. után a Szegedre költöző országgyűléssel tartott, itt azonban kolerába esett, s több hétig betegeskedett. Egészségének helyreállítása céljából előbb Nagyváradra, majd Aradra költözött. A július végi súlyos vereségek, az augusztus eleji magyar vereségsorozat - közte az augusztus 9-i döntő temesvári vereség - őt is választás elé állították: vagy sze­98 Hunkár 1849. március 13-án már Debrecenben volt. az országgyűlésen többször felszólalt és részt vett a felsőházi tagok névsorának összeállításában. Kossuth detronizációs indítványát április 14-én mindkét ház elfogadta; a képviselőház a kormányzóelnökké választott Kossuth Lajost, Szacsvai Imrét és Gorove Istvánt, a felsőház Horváth Mihályt és Hunkár Antalt küldte ki a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazására. SZABÓ 1948.463. 99 Az újoncozás során a kivetés 89 %-át teljesítették. HUDI 1984. 475. 100 VeML IV. 101. a. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának jegyzőkönyve. 1849. május 22. Nr. 177. 101 VeML IV. 101. b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 1849. május 21. Nr. 130. 23 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom