Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Bevezető. Hunkár Antal pályafutása
Egy táblabíró a megyei közéletben Hunkár közéleti szereplésének egyik fontos terrénuma a megyegyűléseken való részvétel, s a táblabírói feladatok ellátása volt. Sajnos, a megyei kis- és közgyűlésekről készült jegyzőkönyvek tisztázati példányaiban a felszólalók nevét és hozzászólásuk szövegét nem örökítették meg, így politikai szerepléséről viszonylag keveset tudunk. A kisgyűléseken általában kisebb jelentőségű ügyeket tárgyaltak a vármegyei alispán vagy másodalispán elnökletével, a tisztikar és kis számú nemes részvételével. Politikailag a közgyűléseknek volt meghatározó szerepe, hiszen ezeken választották meg a tisztikart, az országgyűlési követeket, tárgyalták a megyei költségvetést és zárszámadást, vizsgálták felül az éves számadásokat; a közgyűléseken döntöttek az adókivetéssel, nemesi tehervállalással és a nagypolitikával kapcsolatos kérdésekről. Annyi bizonyos, hogy Hunkár Antal táblabíró az 1830-as évektől kezdve többkevesebb rendszerességgel részt vett a közgyűléseken, a tisztújítási és követválasztási küzdelmekben, s a nemesi gyűlés több feladattal megbízta. A táblabírák eredendően a megyei törvényszék munkájában mint esküdt ülnökök vettek részt, de szerepkörük a XIX. század első felében jelentősen kibővült, s működésük az összes fontos közügyre kiterjedt. Tagjai lehettek va hun elv állandó vármegyei bizottmánynak (deputatio), melynek hatásköre egy-egy fontos közigazgatási ágra (gyámügy, nevelésügy, számadások felülvizsgálata stb.) terjedt ki, vagy pedig olyan ideiglenes bizottmánynak, választmánynak, amelyet egy-egy konkrét feladat teljesítésével bíztak meg. Hunkár Veszprém Vármegyében 1810-től viselte a táblabírói címet.37 Mint tapasztalt. közkedvelt táblabírót 1837-ben és 1846-ban is a főispán a tisztújítási szabályzatot kidolgozó deputáció,38 az 1842. május 1-i közgyűlésen az országgyűlési utasításokat készítő választmány tagjává nevezte ki.3 ’ Máskor - pl. szomszédos megyék főispáni, püspöki beiktatásán - reprezentatív politikai feladatot kaptak a táblabírák. 1839-ben, amikor Kopácsy József volt veszprémi püspök foglalta el az esztergomi érseki széket, a május 28-án tartott beiktatására kiküldött deputációnak Hunkár Antal táblabíró s az akkor még ellenzékinek számító Fiáth Ferenc becsületbeli vármegyei aljegyző is tagja volt.40 Más alkalommal gazdasági ügyekben kellett eljárnia a kiküldötteknek. 1837- bcn. amikor Pápa szabadalmas mezőváros arra tett - eredménytelen - kísérletet, hogy vásártartási engedélyt kapjon dunántúli gyapjúvásárok tartására, Hunkár is részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely felmérte a város kondícióit. A királyi privilégium megszerzése ügyében ugyanis a vármegyének is - pro vagy 37 VcML IV. 1. a. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1810. május 7. közgy. Nr. 3. 38 VeML IV. 1. a. Uo. 1837., 1846. Nr. 1507. 39 VeML IV. 1. b. Uo. 1842.-május 2. közgy. Nr. 1077. 90 VeML IV. 1. b. Uo. 1839. május 1. közgy. Nr. 701. 13 —
