Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Bevezető. Hunkár Antal pályafutása

2. sz. táblázat

Hunkár Antal birtokainak megoszlása 1836-ban

Sorszám

Művelési ágMinőség

(osztály)

Terület nagysága

hold

kaszáskapás

1.beltelekn.5 egész 6/8-2.szántó

n.220-3.szántón.442-4.

réti.-305.rétra.1356.erdőn.150-7.erdőin.

409-8.erdő

IV.

196-9.

legelőm.526-10.allodiális

szőlő

IV.

——

9

1-10. mindösszesen:1948 egész 6/8

1659

A birtok jövedelme az ingatlanok hozadékán kívül a jobbágyi adókból és áren- dákból tevődött össze. A kocsmáros évente 200 ezüstforintot fizetett; ház- és bolt- árenda címén 66 ezüstforintot, pálinkaégetés címén 24, úrbéri árendaként 2 ezüstforintot könyvelhettek el. A birtokon kevés volt a munkaerő. A két házas zsellér évente egyenként 20 egész 3/8 gyalog robottal, a 9 házatlan zsellér évi 12-12 gyalog robottal szolgált/1 Önellátásuk érdekében 79 hold földet, 11 kaszás rétet béreltek a földesúrtól.

Hunkár Antal igyekezett növelni birtokát. 1843-ban 24 000 váltóforint és 9 780 váltóforint értékű kötelezvény mellett 23 évre zálogba vette Börcsháza-puszta egyhatodát Felsőbüki Nagy Antaltól. A szerződésben kikötötték, hogy 1847. Szent Mihály napjáig a jószágot Takó Miklós22 használhatja, azt követően viszont Hunkár Antal és unokaöccsei szabadon gazdálkodhatnak rajta.23

A szolgagyőri zsellérek közül a megye 7 „házatlan majorsági telepes” személyt kötelezett 3-3 napi közmunkára 1846-ban: iíj. Reczer Antalt, Szóger Györgyöt, Fajkusz Györgyöt, Jánost, Károlyt, továbbá Kamocsai Farkast. VeML IV. 1. b. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1845. Nr. 2197. A bakonybánki telekjegyzőkönyvek szerint Bánkon két kuriális házas zsellérük volt: Buda István és felesége, Kólát Zsuzsanna, valamint Kováts Mihály és felesége, Takáts Zsuzsanna. VeML VII. 7. d. A Zirci Járásbíróság mint Telekkönyvi hatóság iratai. Telekjegyzőkönyvek. Kerékteleki Nr. 78., Bakonybánk Nr. 31.. Nr. 33.

" A református Takó család teleki birtokos. Teleki puszta közbirtokossága három XVII. századi családból - a református Takó, a katolikus Kovács, az evangélikus Kovács famíliából valamint a közéjük beházaso- dottakból alakult ki a XVIII. században. V. ö. NAGY 2000. 93.

“3 VeML XIII. 9. A Hunkár család iratai, 1843.

— 10