Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

Szegedről felfelé húzódott, bizonyos Popovits, volt szegedi megszökött városi főjegyző vezetése alatt Kis-Szegedet megtámadták. Küldöttem ellenük két zászlóalj szegedi nemzetőröket, de ezek megfutamodtak, és a Tisza jege őket fenn bírván mind hazaszaladtak. Másnap azonban tartván attul, hogy Szegedre is jöhetnének, a hidat felszedettem, és haditanácsot tartva gróf Hadik467 ezeredest módba hagytuk, mert felmenvén a magyar hadsereg a németre én Szegedet oly pontnak tariám, honnénd hadainkat kenyérrel, zabbal, szalonnával biztosan elláthattam. A ráczoktól pedig a Tisza által elválasztva Szegedet nem féltettem.

Maradott tehát Szegeden jól kitanult két zászlóalj gyalog és gyenge zászlóalj huszár, még is egy üteg 6 ágyaival, s midőn a ráczok másnap Uj-Szegedct elfoglalva a városra átlövöldöztek volna, nékik indult a nemzetőrség, s onnénd a ráczokat kiverték, kik Gyáláig meg sem állottak. Másnap aztán a hidat bérakva egész erővel rajtuk hajtottunk tőlük öt ágyút és zászlót elvévé, s azolta a rácz meg sem mert többé moccanni.

Már most eltávozván a dolog fonalától, visszamegyek Debreczenbe. Midőn Pestről az ország gyűlése levonult, akkoron az ország gróf Battyány Lajos elnöksége alatt Windischgrätz herczeg vezérhez egy országos bizottmányt külde, és ez azt Bicskén találá, de Battyányit már maga elé nem bocsájtá, ők azonban előadták, hogy' ha Őfelsége Mágyarország alkotmányát és területét sértetlenül hagyná, ők akkor Ferencz József Őfelségének hódolandanak. Azomban Windischgrätz vezér Őfelsége nevében azt feleié: „Mit Rebellen unterhandle ich nicht und ich fordere unbedingte Unterwerfung, sagen Sie dies auch und schreiben Sie dies nach Debreczen”,468 de a bemenetelt nékiek megtagadd.

Azalatt én lementem Szolnokra, hol sokan a barátoknál háltunk, s onnénd Debreczenbe menénk, Görgey pedig hadával Vácz felé vonult, és ott egy proklamá- ciót adott ki,469 melyben a seregnek Ferdinánd királyunk és alkotmányunk iránti tántoríthatatlan hűségét emlité, de többé a kormánynak, mert annak republikára való hajlamát észrevevé, jelentést nem tett.

Kossuth pedig, hogy mintegy ellenőrséget ezek ellen állítson. Párisból felszólított egy öreg lengyel tábornokot, Dembinszky!,470 majd a hadsereg vezérletét arra ruházandó. Amint is midőn Windischgrätz Szolnok felé küldött sereget, maga pedig hadseregével Egernek tartott, akkor a vezérséget Dembinszky vévé át, ki csakugyan oly okos tervet készített, melyben egyszerre két felül meg lett verve a német, és ha Görgey 8, Klapka pedig 7 órával korábban érkeznek Kápolnához, a németek egyszerre agyon lettek volna verve. De büszkeség és egyenetlenség átok a magyaron, mert azt állították a magyar főtisztek: Mit nékünk egy ismeretlen része467 Gróf Hadik Ágoston (1801-1873) honvéd ezredes, 1849. január végétől a Szegeden visszamaradó bácskai csapatok parancsnoka, májustól a tartalék hadtest ugyanitt alakuló hadosztályának parancsnoka. BONA 1987. 166.

468 Lázadókkal nem tárgyalok és feltétlen megadást követelek, és ezt mondják el és írják is meg Debrecenbe.

469 1849. január 5-én.

470 Dembinsky, Henryk (1791-1864) lengyel származású honvéd altábornagy, 1849. február 5.-március 5. között a feldunai hadsereg parancsnoka, április 19. - június 15. között a felsőmagyarországi hadsereg parancsnoka, júlis 1-től vezérkari főnök, július 30-tól a Temesközben összpontosított magyar lőerők parancsnoka. BONA 1987. 133.

— 99