Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Bevezető. Hunkár Antal pályafutása

közül a lányok műveltségét házitanítók, a fiúkét a nyilvános iskolarendszer alapozta meg.

Hunkár Antal 1790-ben Győrben kezdte gimnáziumi tanulmányait, majd a filozófiai és jogi évfolyamokat Pozsonyban végezte el. Az ügyvédi diploma megszerzéséhez szükséges joggyakorlatot 1801-ben Zuber Károly székesfehérvári ügyvédnél kezdte, 1802-1803-ban Márkus Ignác8 Veszprém megyei főjegyzőnél folytatta, majd 1803 novemberétől a pesti Királyi Táblán, jegyzőként zárta. 1806-ban kitűnő eredménnyel letette ügyvédi vizsgáját, s kézhez vette oklevelét. Klasszikus és jogi műveltséggel felvértezve, a társasági életben gyakorlatot szerezve, a német, olasz és francia nyelvet elsajátítva, egy magánkönyvtár birtokában kezdhette pályáját.

Hunkár a folyamatos tanulás mellett aktívan bekapcsolódott a közéletbe: egy- egy főrendi tag képviseletében részt vett az 1805., valamint az 1807-1808. évi országgyűléseken. 1809-ben, amikor Napóleon hadai az országba törtek, a Veszprém megyei nemesi felkelők egyik századának parancsnokaként részt vett a győri csatában, amelyben súlyosan megsebesült és fogságba esett. Hősiességéért 1812-ben a nádor a Lipót-rend kiskeresztjével tüntette ki.

Magas elismerése, széles körű kapcsolatai9 elősegítették polgári karrierjének alakulását. A pesti Királyi Jogügyigazgatóság ügyészévé nevezték ki, de pályájának ívét megtörték a családi tragédiák. 1813-ban elvesztette anyját, majd 1822-ben bátyját. Bátyja elvesztése után úgy döntött, hogy hazatér, s átveszi a családi gazdaság vezetését s Mihály bátyja két árva gyermekének (Sándor, Mihály) nevelését. Rövidesen asszonyt is hozott a szolgagyőri kastélyba: báró Luzsénszky Katalint, a móri báró Luzsénszky József tábornok lányát, aki korai haláláig (1839) méltó küzdőtársává vált. Az 1822-1839 közötti időszakban a magánéletre, a mezei gazdálkodásra, a családi életre helyezi a hangsúlyt. Csak az 1830-as évek második felében fordul érdeklődése ismét a politika felé. A kései politizálás miatt nem a vele egykorúakkal, a Deák Antalhoz10 hasonló régivágású táblabírákkal, hanem az új nemzedék tagjaival, Kossuth Lajossal és Deák Ferenccel együtt küzd az ellenzék soraiban a független, polgári Magyarország megteremtéséért.

8 Eőri Márkus Ignác (kb. 1764-1846) 1790-től Veszprém megye első aljegyzője, 1793-tól lejegyzője, 1798- ban és 1803-ban újraválasztották, 1810-ben Bezerédy Györgyöt választották helyére. HUDI 1986. 12. Ezidőtájt már az Udvari Kancellária tanácsosa. Szolgálataiért a Szent István Rend keresztes vitézévé nevezték ki, a rend titkári tisztét is betöltötte. Nyugdíjazása után Veszprémben élt. Itt hunyt el 1846. április 17-én, 82 éves korában, felesége, Vajda Anna nagy bánatára. VeML IV. 482. Veszprémi R. k. halotti anyakönyv, 1846.

v Hunkár Antal bátyja, Mihály barátja volt a nádor szárnysegédjének, Kisfaludy Sándornak; Hunkár Antal pedig jóbarátja Kisfaludy Károlynak. Az Országgyűlési szereplés s a királyi hivatal révén az ország politikai elitjét ismerhette meg. KISFALUDY 1893. 243-244., PAJOR 1895.

10 Deák Antal (1789-1842) Deák Ferenc bátyja, zalai táblabíró, alispán, országgyűlési követ pályája csúcspontján, 1833-ban öccse javára mondott le a követségről - Hunkár politikai pályája csak 1839-tól ívelt felfelé.

— 7 —