Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

etc., etc., be nem vették, és fel kelle esküdnöm, én pedig harmadnapra írásban lemondék a hivatalról, holott a nádor is tudtom nélkül már akkori főispánunknak, gróf Eszterházy Jánosnak312 (kit lágysága és tudatlansága miatt a megyében csak Pamuk Jánosnak neveztek) vice-ispánynak ajánlott.

így tehát szerencsémre meg nem választattam követül, és ama drága nagy factió313, melyet ellenem inditának, még hasznomra és megelégedésemre is vált. De azalatt fellépett a kormány ama szerencsétlen administrátori rendszerrel, azaz minekutána a főispányok állásáról, fizetésükről, kivévén Mária Theréziát, ki annak hálájáért, hogy a magyarok őt annyi vérrel, annyi költséggel a trónján megtartották, Európával a pragmatica successiot314 garantiroztatták315, ő sokban a törvényt megszegte, és a harminczadok jövedelmétől az országos cassát és fundus publicust316 önkéntesen megfosztotta, úgy a főispányok fizetését is csak maga önkényével két klassisra317 rendelvén, az elsőnek 1800, a másodiknak 1500 forintott szabott.318

így - mondám - hajdan a főispánokról a Felség mindég az országgal együtt rendezett, most egyszerre csak azt lehetett az újságban olvasni, hogy ebbe a megyébe ez és ez neveztetett ki administrátornak, így még Körös megyébe, hol gróf Erdődy családnak az örökös főispáni hivatala eránt még a törvénykönyvünkben artikulusa is volt, Erdődyt kitették, és Lentulayt nevezék administrátornak.319

Ilyen törvénytelenség nagy zavart indított az országban, mert a kormány fizetésűket 6, sőt 7 ezer forintra is emelte, és secretariust320 és cancellistát is rendelt melléjük, alig maradván meg egynéhány a főispányok közül a megyékben; ilyen felbőszült indulattal jövének a követek az 1847-iki ország gyűlésére.

Veszprém-megye engem választott meg első követének,321 és midőn megkér- deztettem, akarom-e másodiknak Sebestény Gábort,322 ki már 1840-iki diaetán Bezerédyekkel segített nékünk rossz insrukciot hazulról küldeni, és a végett a personális a királyi táblára harmadikul proponálta323, én azt felelém, nem akarom

312 GrófEsterházy János 1813-1832 között Veszprém megye főispánja.

313 faciio (latin) = ténykedés

Jl4 törvény által szabályozott örökösödés, leszármazás (latin)

315 garantiroz (francia-német) = szavatol

316 fundus publicus (latin) = közalap (latin)

317 classis (latin) = osztály, itt: fizetési osztály

,ls Mária Terézia a helytartótanács útján már 1752-benbeavatkozott a vármegyei fizetések meghatározásába. Ekkoriban Padányi Bíró Márton püspök-főispán 1 500, az alispán 600, a főjegyző 300, az aljegyző, a főorvos és a töszolgabírák 150-150, a főügyész 100, az alszolgabírák 75, az alügyész 50 rajnai forint éves fizetést kapott. A járási biztosok salariuma elfoglaltságtól függően 25-70 forint között mozgott. Ez a lista volt alapja az 1773. évi fizetésrendezésnek. IV. 1. b. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1752. december 18. közgy. Nr. 3. Az adminisztrátori rendszer kiépülésével a főispáni helytartók munkáját magas fizetéssel honorálták.

319 A horvátországi Körös megyében Lentulay föispánhelyettes nem ismert, talán Lukovszky Donátra gondolt, aki 1809-1825 között albánként az adminisztrátori hivatalt is betöltötte. 1845-1848 között Pejacsevich Péter (1804-1887) volt az adminisztrátor. FALLENBÜCHL 1994. 129. PÁLMÁNY 2002. 117.

420 secretarius = titkár (latin)

' 1847. október 18-án volt a követválasztó közgyűlés.

Kocsi Sebestyén Gábor (1794-1864) író, politikus, kiváló szónok; 1820-tól a megye tiszteletbeli, 1827- töl rendes alügyésze, 1837-től főügyésze, 1847—1848-ban követe. Később a soproni főtörvényszék ülnöke, majd ugyanott az úrbéri főtörvényszék munkatársa. SZ1NNYEI XII. 1908. 815.

323 proponál (latinból) = előterjeszt, panaszol

78