Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Hunkár Antal visszaemlékezése
Macdonald akkor fenszóval kérdeztetvén mindenhol, merre vezet a legegyene- sebb út Budára, csak Kisbérig ment, ott egy éjjel meghálván, vissza Rédének a Bakonyban Csesznekig ment, onnénd pedig hálván vissza Varsánynak, Szentmárton alatt Győrré és Bécs alá vonult. Ez csak diversio258 lévén arra, hogy Komáromból az ottlévő táborunkból Buda védelmére küldjenek sereget, de azzal minket meg nem csalt, mert Komáromban ezen róka útját csakhamar megtudták, és ők is Bécs felé tartottak. Én szegény édes atyámtól harmadnapi honnlétemre elbúcsúztam, és Fejérvárra mentem, hol mit régi ismerősök a permanens deputátionál259, praesese260 lévén az első vice-ispán, Örményi Miksa,261 igen nagy szívességgel fogadtattam, kik lovászaimat estafetaliter262 Bozsokról Fejérvárra rendelők. Innend már lóháton, minthogy igy nagyobb könynyebségemre lévén az utazás, csak bagázsiám lévén szekéren, édes atyám régi jó barátjához, Nagy Ignáchoz hálásra Tordasra mentem; innend másnap Pestre értem, és amint a hid végénél kiértem volna, sok uraságok és dámák körülvettek, kérdezősködvén nevemről és a történtekről, vagy rokoniról, úgy' hogy' alig tudtam szegény volt principálisom házához vergődni, mert ide már az esmerősök is késértek. Szegény Nagy Sándor betegségében már utolját járta, Fejérvárról hozzá utasított levelemről már megelőzve lévén nagy örömmel fogadott, itt két napig mulattam, onnénd budai atyámfiáit is meglátogatva. Pestről Esztergomba siettem édes anyámhoz, kinek minden insurgens azt mondá, hogy én elestem, s midőn a piaczon keresztül házunkhoz mentem volna, éppen akkor édes anyám Juli húgommal együtt valahová visitába263 indultak; vettem ugyan észre, hogy reám tekintettek, de azt is, hogy nem esmérnek; arra csak feléjök fordítván lovamat előttük megállapodék, mondván: „Hát édes asszony anyám nem ismer?” Erre szegény csak- szörnyűködött, én pedig biztatván, hogy semmi bajom, szegény csakugyan feleszméledett. Legényeim pedig levettek a lörul, és úgy menénk együtt házunkhoz. Itt is két napot töltöttem, s hozzám adván magát az utón egy szakács kukta, ez a főzés próbáját másnap jól megtévén, őt megtartottam, és lön három cselédem. Harmadnapra elbúcsúzván, délután kimentem Muzslára éjezakára, onnénd pedig nénémhez és sógoromhoz, Szabadhegyi András, akkoron Komárom megyei főbíróhoz Gyallára. Nénémnek Esztergomba édes anyánkhoz ez leve legelső útja, minthogy gyermekágyból ippen most szabadula fel, útközben összejöttem véle a madari erdőben egy szoroson. S amint látja, hogy egy katona jön szekéren podgyászával együtt elejbe, cselédjeihez szólva azt mondá: „Az ördögök is most hozzák ezt a katonát ide, majd hogy megyünk el egymás mellett!” És én arra, mái' távol megismervén 258 diversio (latin) = itt: eltérítés, csel "59 permanens deputatio (latin) = állandó bizottmány (melyet minden megyében felállítottak a nemesi felkelés idejére). 260 praeses = elnök (latin) 261 Örményi Miksa (1775-1836) Örményi József országbíró fia, 1808-ban Fejér vm. követe, 1810-től alispánja. SZINNYEIXIV. Bp., 1914. 696-697. "62 estatfetaliter (latin) = sürgönyileg, gyorsposta útján; itt: sürgősen 26j visita (latin) = látogatás, 'vizit — 70 —
