Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

De ezt megfontolván megköszöntem, gondolván magamban, se pisztolyt, se kardot nem foghatok, ha innend kimenekülök is, akadhatok egy részeges goromba francziára, vagy összevagdal, vagy kegyetlenül visszagyalogoltat. Ha tehát az én jó Istenem annyi veszedelemből még igen szerencsésen megmentett, mért tegyem most magamat koczkára; hanem próbáljuk meg, mondám, inkább a capitulátió útját, minthogy orvosom azt jelenté, hogy fél év előtt szolgálatot úgy sem tehetek.

Ő ebben is megnyugodván 15-én keresztül vezetett azon a csata helyen, mely kulcsa vala az egész ütközetnek. Már itten, az igaz, csak holttestek között kelle lépdelnünk, és az mező kék volt a sok franczia holtaktól, imitt-amott látva csak egy fejér kabátot, amint a kismegyeri udvarban meg mind csak fejér kabátos hevert. Itt tapasztalául, amiről egy katona-iró sem emlékszik, hogy a gyalogságnál ütközetben sok embert a maga fegyvere is megöl, mert valamint vadászatkor is tapasztalhatni, abban a nagy sietségben és kihevülésben, vagy félszben is, nem is tudja, elsült-e fegyvere, vagy sem, egymásra csak tölt, és akkor több töltésre egyszerre elsülvén fegyvere magát is megöli, szomszédjait is megsérti, mert ott láttam sok ily elszakadott fegyvert és annak veszélyes hatását.

Innend Makari elvezetett Szabadhegyre Charpenticr generálishoz, de az elvégezvén csoportos dolgait meg sem hallgatott, a faképnél otthagyott. Innend elmenénk Pülly Divisions-generálishoz23", az egy kicsi öreg nyájas ember, igen szépen fogadott, és midőn mondám, hogy az orvos szerént egy fél év előtt nem szolgálhatok, és combination)230 231 szerént most nemsokára Bécs alatt fog dolgunk eldöntetni, és aztán békesség leend, azért mint itteni születésű, kérnék tőle capitulatiot, mely szerént a háború folytán fegyvert ellenök többé nem fognék és hét sebemből kigyógyulhatnék. Arra azt feleié, hogy nékie ilyesre hatalma nincsen, hanem forduljak a vice-király Eugenius herczeghez, capitulatiot csak az adhat. Azomban az a ménfői szöllőben tartja főquartélyát, majd rendel alánt szekeret, és két lovas késéretében oda cl fog küldeni, amint is egy két-ökrös ugodi szekérre felsegítettek, és mi oda menénk két hevesmegyei közvitézzel, kik szinte megsebesülve körültem valának, kiket azzal biztattam, hogy ha engemet capitulatióval eleresztenek, és azt fogom mondani, hogy ők hiv cselédjeim, kik még az ütközetben sem hagyának el, akkor bizonyosan vélem együtt ők is meg fognak szabadulni; mely különös hivségtikért őket Pülly generális is nagyon megdicsérte, és megengedte, hogy tovább is engem el ne hagynának.

így mi szépen csendesen a főquartélyhoz jutánk, és amint a két hevesi legény a szekérről leemelt, lévén ismét a sok tiszt között ama generális, ki megsebesültömkor jelen volt és nyergemet magának kérésemre megtartá, kérdé azonnal, hogy mit keresek, de egyúttal enni-inni akarnék-e? És azonnal egy nagy üvegben hozott igen finom liqueurt232, az úgynevezett Danziger Wassert233, és felkarolva egy székre iiltetc. Erre megmondám nékie, hogy a herczeghez küldettem Püllytől capitulatió végett, és ő azonnal be is mene hozzá, de csakhamar visszajővén mondá, menjek

230 Divisionsgeneral (német) = hadosztálytábornok

231 combinatio (latin) = itt: következtetés, megfontolás

"3" liqueur (francia) = finom pálinka, likőr

233 Danziger Wasser = danckai (pálinka)

63 —