Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

Azzal egynéhány legényei a setétséget és zápor esőt használva haza mentek, de már éjfél körül ismét sebesen visszanyargaltak. Erre a karó mellett lévő lovak megijedvén elszaladtak, magukkal vivén a közel lévő vasas németek lovait, és igy egyik a másikat ijesztve, mind nekiment egymás hátára a közellevő és setétben nem látható mocsárnak.192

Én szerencsémre a századommal in Bereitschaft193 valék commandérozva194, ez megóvott minket, minthogy olyankor a nyergeit ló mellet készen talpon kell állani és a kantár szárat karján tartani. Ez megóvta az óbester195 * zászlóaljunknak jobb szárnyát is mint mellettem álló századot és már aztán a többit. De az előttem ágyúban befogott 6 ló is megfutamodott, és az alatta alvó tüzéren a kerék keresztül men vén azt összetörte. De regvei még akkor vala látható a nagy kár. Tudom, hogy egy vasas német kapitány lova is a mocsárba veszvén a mantli1 6 zsákban volt 1500 forintjának is vége lön.

Innend Somlyó-Vásárhely felé vonultunk, és a íoherczeg úgy sem tudván azt megmenteni, az egész tábort jó somlyai borral ajándékozd meg. Egyik strázsamesterem. aki csak 2 hónap előtt olt mint cancellista szolgált, a javából valóban olyan bort hozott számunkra, hogy sem azelőtt, sem azóta még olyan somlyai bort nem ittam.

Innend az ellenséget hátunkon vittük Pápára, és még azon estve Gyarmaton megháltunk. Itt se széna, sem abrak, se bor, sem kenyér, csak a mit a szegény falusiak csekélységet nyújthattak, mert Nugent generálisnak197 az élelmezés legkissebb gondja vala.

Innend junius 12-én Téth felé a győri táborban szállottunk. Itt, azaz Tétben történetesen a sereg kissé megállapodván, én épen a korcsma ablakjai előtt állottam, és megértvén, hogy József nádor Győrből kijővén János főherczeggel itt találkozott, azt is hallám, hogy a két ur egymással igen kemény hangon vetélkedők, későbben pedig megtudtam, hogy a nádor azt kérdezé Jánostól: „Mit akarsz most cselekedni?” A felelet lön: „A győri mezőségen megütközni.” Arra a nádor mondá: „Mivel? A rongyos ármádiáddal? Ez arra nem elég, hogy a vice-királyt megverje, az insurgens pedig tanulatlan, legnagyobb része csak egy-két heti katona, a tiszamellékiek meg jobbára hibáznak is, én nem ütközöm, hanem menjünk szép renddel Komáromba, te ott kihevertethcted katonáidat, én pedig a felkelőket bétanítla thatom.”

Ezt mondá a bölcs nádor. Magától is felfogá, de még inkább néki tanácslá egy mellette lévő főtiszt, Gomez de Pariantos.198 János főherceg azonban ezekre semmit sem hajtva kebelébe nyúl, és kiveszen a császártól egy nékie adott Handbilétet, mely azt tartá, hogy akárhol ezen két főherczeg seregével találkozik, ott János

11" A szerencsétlenség 1809, június 9-ről 10-re forduló jészaka történt Apácatorna falunál. VERESS 1984. 370.

193 készenlétben (német)

193 contmandéroz(a latin commandirere szóból) = vezényel, rendel

195 Oberster (német) = ezredes

1Mantel = kabát, köpeny (német)

111 Laval Nugent (1777-1862) osztrák hadvezér, 1809-ben vezérőrnagy, János főherceg vezérkari főnöke.

198 Gomez y Parientos Móric altábornagy 1797 és 1809 között miiül a négy nemesinsurrectiónak vezérkari főnöke, különben pedig a bécsi hadilevéltár igazgatója volt.

51