Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

A forrásközlésről

A lábjegyzetekben mindkét forrástípus esetén az idegen szavak, kifejezések, mondatok értelmezését és magyar fordítását adjuk. Az ismeri, az alig vagy egyál­talán nem ismert egykori közszereplők rövid életrajzi adatait is lehetőség szerint közöljük. A vármegyei tisztségviselők esetén a legfontosabb archontológiai adatokat feltárása érdekében külön levéltári kutatásokat végeztünk. Az iratok közzétételekor az egységes szemlélet jegyében a következő szempon­tokat vettük figyelembe: 1. ) Az adott forrás közlésekor megadjuk a keltezést (keletkezés helye, ideje), a szöveg regesztáját, jelzetét (lelőhelyét), a forrás irattani jellegét. 2. ) A közléskor meghagytuk a forrás eredeti helyesírását, csupán a szövegen belüli következetlenségeket számoltuk fel. A főneveket egységesen a mai helyesírás szerint, kis kezdőbetűvel írtuk át. 3. ) Abban az esetben, ha a szövegíró nem jelölte határozottan a rövid és hosszú ékezeteket, az átírást a mai helyesírás szerint végeztük. 4. ) Újságszövegek' közlésekor az eredeti helyesírást vettük alapul, a szövegek tagolásakor azonban nem törekedtünk formai hűségre. 5. ) A forrásokban a címzett megszólítását nagybetűkkel írtuk, a hitelesítési zá­radék aláírásainál is az eredeti helyesírást követtük. 6. ) A család- és személynevek írását változatlanul hagytuk, de a lábjegyzetben a közismert családneveket a mai helyesírás szerint is jelöltük. 7. ) A szövegben alkalmazott magyar és idegen nyelvű rövidéseket feloldottuk, s a kiegészítés tényét ebben és más esetben is [...] jelöltük. 8. ) A szöveg értelmezését megkönnyítendő, a forrásközlés végén mértékegysé­gek, s hónapok régi magyar neveinek jegyzékét közöljük. A forrásokat és dokumentumokat dr. Hudi József 1979-2003 között gyűjtötte össze. A források számítógépre vitelét, kiadásra való előkészítését, a fordításokat a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának munkatársai (dr. Hudi József, dr. Köblös József, Kránitz Zsolt) végezték. A francia szövegrészek fordításáért Brassai Zoltán veszprémi tanárnak, irodalomtörténésznek és műfordítónak; a né­met fordítások ellenőrzéséért íresik Vilmos veszprémi tanárnak, műfordítónak és írónak mondunk köszönetét. Külön köszönet illeti a forrásokat őrző levéltárak és könyvtárak - külünösen a Veszprém Megyei Levéltár - munkatársainak előzékeny segítségét. A genealógiai kutatás során a kerékteleki és bársonyosi polgármesteri hivatal munkatársai támogatták munkánkat. A családi pecsétek fényképezéséért Jakab Réka segédlevéltárosnak (Veszprém), a pecsétrajzok készítéséért Koncz Pál múzeumi restaurátornak (Veszprém) mondunk köszönetét. Jfálával tartozunk a Hunkár-leszármazottak: dr. Hunkár Dénesnek (Budapest), Hunkár Ferencnek (Budapest), özvegy Hunkár Jánosáénak (Kéked), továbbá az időközben elhunyt Gyapay Dénesnek (Budapest) és családjuknak a sok hasznos információért és a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért. Reméljük, hogy kiadványunk egy történelmi személyiség és egy nevezetes csa­lád történetének vázlatos bemutatásával árnyaltabbá teszi történelemismeretünket, s ösztönzést ad a további kutatásokhoz. — 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom