Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Források a Hunkár-család történetéhez

100. Pest, 1861. május 27. Hunkár Antal felszólalása az országgyűlésen a felirati javaslat érdekében [.A május 27-én felszólaló Hunkár nagyívü történeti áttekintést adott a Habsburgok abszolutisztikus uralkodásáról, í Deák felirati javaslata mellé állva, a birodalmi külpolitika megújítását, s a magyar-osztrák közjogi viszony 1848-as alapokon való újrarendezését követelte. ] Tisztelt képviselőház! Magyarország állami életét nagy veszély fenyegeti. Az ausztriai liáz kormánya alatt történtek ugyan már hajdan is sok törvényellenes és kegyetlen merények, de azok még sem voltak annyira veszedelmesek, mert csak az erőszak uralgott, mely az alkotmányt lényegében annyira nem sértette, de mit a török uralom sem cseleke­dett, az most a fődolog, tudniillik hogy' Magyarországra német törvény erőszakol- tatott. Így első Lipót király528 idejéből még most is fennmaradott ama szomorú emléke az eperjesi mészárlásnak, és ezen házban is léteznek közöttünk olyan nagy érdemű férfiak, kiknek dicső eldődei vagy Eperjesen, vagy a pozsonyi piaczon törvénytelen ítélet által elvérzettek, és ott hős szívük a hazáért dobogni megszűnt. Il-ik Jósef császár,529 kit a magyarok hatalma még bölcsőjében tartott meg a trónon, s kik a pragmatica sanctiora530 adott szavukat oly hősiesen váltották be, azzal hálálta meg ezen nemes nemzet hűségét, hogy Nagy Lajos hatalmas és Corvin Mátyás fényes birodalmát Ausztria tartományává igyekezett lealacsonyítni, és a magyar nemzetet németté akarta változtatni. Mennyi sebet ejtett első Ferencz királyunk531 az alkotmányon, azt mi, élők még igen is éreztük, holott első Napoleon 1809-ben, midőn a magyar hadak itthon és az egész nemesség fegyverben állott, a magyar nemzetet két ízben felszólította, hogy itt, Rákoson országgyűlést tartva magának más királyt válaszszon. Napoleon akkori szavát erőhatalommal is érvényessé tehette volna, és kérdem, hajlott-e az ország ezen felhívásra? És tett-e válaszul arra csak legkisebb mozdulatot is? Nem! Senki sem! Sőt újra meg újra fegyverkezett ellene, és több következő háborúban, melyek hazánkat épen nem érdekelték, egész elszántsággal hadakozott, csak hogy koronás királyát semmi külhatalom meg ne alázza. Azonban ezen most elősorolt három fejedelem megbánva ferde politikáját nyil­ván és rögtön visszaállított mindent a régi törvényes állapotba, I-ső Lipót úgy. mint Il-dik József császár, Ferencz királyunk pedig az 1827-ki diaetán megvallotta, hogy törvénytelen tettei az ő atyai szívére kellemetlenül hatottak. De Ferencz Jósef csá­szár, ámbátor 1848-ban Magyarország alkotmányát egy tollvonással megsemmi­5281. Lipót 1675-1705 között uralkodott, abszolutizmusa, erőszakos ellenreformáeiós törekvései váltotta ki a magyarok ellenállását. 529 II. József 1780-1790 között uralkodott, nyelvében is egységes birodalom kialakítására törekedett. 530 A leányági örökösödést kimondó törvénycikkre. 531 I. Ferenc 1792-1835 között magyar király, abszolutisztikusán kormányzott. — 254 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom