Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Bevezető. Hunkár Antal pályafutása

mélyi biztonságára gondolva emigrációba vonul, vagy a helyén marad, s vállalja az ezzel járó beláthatatlan következményeket. „Feltevém - írja emlékiratában hogy akárminő sors ér is, hazámat el nem hagyom, hogy melynek szabadítása mellett annyit küzködtem még a német kormány alatt, most pedig a magyar uralom alatt védelmére, a sokféle iuri(s)dictio- és megyéknél 29 650 embert állíték talpra, ha elveszek is, itt. takarja bé hazám földje korhadt testemet. ”102 Augusztus 11-én, azon a napon, melyen Kossuth lemondott és a teljhatalmat Görgeyre ruházta, Hunkár Aradról egyik közeli silingyiai rokonához ment. Itt húzta meg magát 1850 szeptember végéig, így szerencsésen átvészelte az ellenforradalmi terror tombolását.103 A tisztultabb politikai légkör láttán és barátai tanácsára 1850. november 25-én Pesten önként jelentkezett Appel tábornoknál. Ezt követően kétszer állították hadbí­róság elé. Élete legnehezebb „vizsgái” voltak ezek. 1851. december 9-én szolgagyőri és börcsházi birtokait a kincstár javára lefoglalták. Csak nehezen lehe­tett elintézni, hogy a zárolt birtokot unokaöccsei bérelhessék.104 1852 szeptemberéig osztoznia kellett az internáltak sorsában. Majd megtudta, hogy akasztófa vár rá, melyet végül a királyi kegyelem 4 évi kufsteini várfogságra változtatott. Magas rangú ismerősei és barátai azonban mindent megmozgatnak, így végül a komá­romi erődbe kellett „bevonulnia”. A birtokaitól megfosztott, meggyötört Hun kár közel hetvenévesen ismerkedett meg közelebbről a hazai börtönviszonyokkal, s tapasztalta, hogy „milyen egyenetlen és részrehajló a német igazság”. 1855. október 6-án reggel szabadult, de továbbra is rendőri megfigyelés alatt tartották. Lakóhelyét csak külön engedéllyel hagyhatta el. Hitét azonban az abszo­lutizmus sötét évei alatt sem vesztette el, s amikor kedvezőbbre fordult a helyzet, ismét aktivizálódott. 1860-ban csatlakozott a megyei „alkotmányos mozgalomhoz,” amely a megyei autonómia visszaállítását tűzte ki célul, 1861-ben pedig - rangidős képviselőként - a zirci választókerületet képviselte a parlamentben.105 Képviselő­ként bátran nyilatkozott az abszolutizmus ellen, s határozottan állást foglalt Deák Ferenc felirali javaslata mellett. Veszprém megyei birtokán, Szolgagyőrött, 1862. december 16-án hunyt el az az ember, aki katonai bátorságával tűnt ki az 1809. évi győri csatában, önzetlen sze- retetével a családi életben, adakozókészségével a közjó szolgálatában, rendíthetet­len liberális meggyőződésével a politikai életben. Huni József 102 HUNKÁR 1926. 376. 103 Uo. 101 VeML XIII. 9. A Hunkár család iratai. Végrehajtási bizonyítvány a kincstár részére 1851. december 9-én bíróikig lefoglalt javakról. A Teleki községben lévő birtokot ekkor már Hunkár Sándor kezelte. így csak a szolgagyőri, nyeszkenyei és börcsházi javakat vették zár alá. Szolgagyőrött és Alsónyeszkenyén 7 kh beltelek, 460 hold szántó, 94 hold rét; Börcsházán 12 egész 4/8 beltelek, 168 hold szántó, 11 egész 1/8 hold szőlő került zár alá. 105 Az országgyűlésről SZABAD 1963. — 24 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom