Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Bevezető. Hunkár Antal pályafutása
A forradalom és szabadságharc sodrában Az utolsó rendi országgyűlés ezt követően néhány hét leforgása alatt történelmi jelentőségű törvények sorát fogadta el, melyeket V. Ferdinánd április 11-én szentesített. Megszületett a független parlamentáris kormány, deklarálták az ország területi egységét; megvalósult a törvény előtti egyenlőség, bevezették a közteherviselést; megszüntették a polgárosodás gátját képező úrbéri viszonyokat, s felszabadították a jobbágyokat.86 A felszabadult parasztság nagy tömegei indulhattak meg a szabadparaszti fejlődés útján. Az úrbéres földek és feudális járadékok elvesztése miatt kárt szenvedett földesurak kárpótlását az állam vállalta magára.87 A polgári átalakulásnak jogi kereteket biztosító országgyűlés eloszlása után a népképviseleti alapon újjászerveződő megyéken, s más törvényhatóságokon volt a sor: biztosítani tudják-e a kivívott szabadságot, az átalakulás zavartalanságát ? Hunkárra is nagy feladatok vártak. A miniszterelnök már márciusban felkínálta számára, hogy lépjen a leváltott adminisztrátor, Marich István Dávid helyébe.88 Hunkár ekkor még nemet mondott a felkérésre, de később, főként barátai unszolására, azzal a feltétellel fogadta el az ajánlatot, hogy csak a délvidéki harcok befejeztéig vállalja a megye vezetését. Amikor a május 20-én kelt főispáni kinevezését kézbe vette, még abban bízott, hogy ez hamarosan be fog következni.89 * 91 Nem így történt... Veszprémi főispáni székét - mivel május 22-től hetekig Sopron megye, Sopron és Ruszt szabad királyi városok kormánybiztosaként tevékenykedett - csak június közepén foglalhatta el. " Június 14-én megtartott beiktatása minden, évszázadok óta szokásos pompát nélkülözött. Rosos István első alispán - aki jobban szeretett volna a helyébe ülni - hűvösen viselkedett. Nem ment elébe az őt köszöntő küldöttség élén, hanem később hivatalában fogadta. Hunkár nem torolta meg a rajta esett sérelmet. Az új főispán átgondoltan cselekedett: nem csinált ,,hivatali nagytakarítást,” hanem röviddel hivatalba lépése után megerősítette a régi tisztikart, mert úgy gondolta, hogy a hatékonyság érdekében szükség van a közigazgatásban jártas szakemberekre.9' 86 A békés átalakulás biztosítása érdekében Hunkár 1848. március 21-én a kerületi ülésen a statárium bevezetését indítványozta, amiben Széchenyi is egyetértett vele, Andrássy Gyula viszont ellenezte. SZÉCHENYI 1982. 1212. Később a nemzetiségi mozgalmak, parasztmozgalmak miatt a kormány valóban kénytelen volt a statáriumot kihirdetni. Április 3-án az országos ülésen Hunkár ugyancsak a békés átmenet érdekében foglalt állást - Kossuthtal szemben - a nemesség politikai jogának fenntartása mellett. SZÉCHENYI 1982. 1222. ' 87 Magyar törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek. Bp., 1896. 213-255. 88 HUNKÁR 1926. 366. „... még a márcziusi napokban ilyen hivatallal Pozsonyban meg valék kínálva, akkor minden hivatalról lemond ék... ” 89 VeML IV. 101. b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. Hunkár löispáni kinevezése. 1848. Nr. 510. A belügyminiszter 1621/1848. (V. 20.) sz. rendelete Hunkár Antal főispáni kinevezéséről. )0 SZŐCS 1972. 25-27. Szöcs úgy tudta, hogy Hunkárt május 22-én nevezték ki Veszprém és Sopron megye, valamint Sopron és Ruszt szabad királyi városok kormánybiztosává, de kinevezése nem ismert. 91 HUNKÁR 1926. 366-367. — 21
