Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Források a Hunkár-család történetéhez

lyomvári Ferencz urak jelenlétében Veszprémben tartott állandó bizottmányi ülé­sen. 1112. Első alispán ur az ülést megnyitván hivatalossan előterjesztette, mikép e megyének újonnan kinevezett főispánja, Hunkár Antal ur megérkezett, s még ezen ülés folyta alatt magát hivatalába törvényesen beigtattatni kívánja, egyszersmind indítványozta, hogy egy kiküldöttség neveztessék, melly főispán urat elnöki széké­nek elfoglalása végett az állandó bizottmány ülésében leendő megjelenésre meg­kérje. Első alispán urnák ezen indítványa közhelyesléssel fogadtatott, s a küldöttség tagjaivá Kotsi Horváth Sámuel királyi tanácsos,391 Rohonczy István levéltárnok,392 Cseresnyés István főszolgabíró,393 Kolosváry Sándor394 és Kammersperger Antal395 urak neveztettek. Kik kiküldetésükben eljárandók az ülést azonnal elhagyták, azomba a bizott­mányba szándékozó főispán úrral, mi előtt szálására eljutthattak volna, ut közben találkoztak, s vele együtt a megye teremébe azonnal vissza tértek, hol éljenzések közt főispán ur elnöki székét elfoglalván felolvastatott belügyminister urnák folyó évi május 20-a 1621. szám alatt kelt rendelete, mellyben tudatja a megyével, hogy főispánjává Hunkár Antal ur neveztetett ki, ezt követte a folyó évi május 20-a Ist­ván nádor396 és császári királyi főherczeg s Szemere Bertalan belügyminister ur aláírása alatt kelt fő ispáni oklevélnek kihirdetése, mi tellyesitetvén az oklevél főis­pán urnák azonnal vissza adatott. Ezután a hivatalával össze kötött esküt a fentebb érintett belügyministeri rende­let mellett közlött példány szerént főispán ur letette, s lelkes üdvözlő beszédében elő terjesztő, hogy miután az isteni gondviselés megérnünk engedte, mikép kik szaba­dok ’s nemzet csak félig voltunk, egészen illyenekké alakulhatánk. Fő feladatunk a haza közérdekébeni eggyé olvadás legyen, s felajánlva részéről szilárd jó akaratát s tehetségét a köz jóra, az állandó bizottmánynak tanácscsal s tetteli közremunkálását is egyszersmind igénybe vette. Mire Pap János397 fő jegyző ur a megye s tisztviselői háznak nevében mondott viszonzó beszédében, valamint egy részről volt főispán urnák alkotmányszerü kormányáról méltó tisztelettel emlékezett, más részről örömét fejezé ki a felett, hogy e megye kormányzásával oly férfiú bízatott meg, kinek hazafias múltja egy 391 Kotsi Horváth Sámuel 1820-től főszolgabíró, 1830-tól másod-, 1837-1847-ig első alispán, 1839/40-ben a megye országgyűlési követe. HUDI 1986. 8. 392 Rohonczy István 1827-től surrogatus, 1831-től rendes vármegyei levéltámok. HUDI 1986. 16. 393 Cseresnyés István 1831-től al-. 1834-től vármegyei főszolgabíró. HUDI 1986. 3. 394 Kolosváry Sándor állandó bizottmányi tag. j95 Kammersperger Antal veszprémi gyógyszerész, a Veszprémi Olvasótársaság (1841-1844) tagja, 1848­ban Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának tagja. HUDI 1987. 467. j96 Habsburg István (1817-1867) tőherceg, József nádor fia; 1847. november 12-én nádorrá választották, 1848-ban királyi helytartó, szeptember 22-én Bécsbe távozott, 25-én lemondott. 397 Pap Nepomuki János (1807-1893) középiszkázi birtokos, 1834-tól a pápai járás al-, 1837-től föszolgabírája; 1843-1848 között megyei főügyész, 1848-ban főjegyző, a somlóvásárhelyi kerület ország- gyűlési követe, 1849 őszén császári-királyi biztos, 1850-ben megyefőnök. Később a somlóvásárhelyi közala­pítványi uradalom tisztje, majd haláláig Pápán ügyvéd. PÁLMÁNY 2002. 646-648. — 210 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom