Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Források a Hunkár-család történetéhez
lyomvári Ferencz urak jelenlétében Veszprémben tartott állandó bizottmányi ülésen. 1112. Első alispán ur az ülést megnyitván hivatalossan előterjesztette, mikép e megyének újonnan kinevezett főispánja, Hunkár Antal ur megérkezett, s még ezen ülés folyta alatt magát hivatalába törvényesen beigtattatni kívánja, egyszersmind indítványozta, hogy egy kiküldöttség neveztessék, melly főispán urat elnöki székének elfoglalása végett az állandó bizottmány ülésében leendő megjelenésre megkérje. Első alispán urnák ezen indítványa közhelyesléssel fogadtatott, s a küldöttség tagjaivá Kotsi Horváth Sámuel királyi tanácsos,391 Rohonczy István levéltárnok,392 Cseresnyés István főszolgabíró,393 Kolosváry Sándor394 és Kammersperger Antal395 urak neveztettek. Kik kiküldetésükben eljárandók az ülést azonnal elhagyták, azomba a bizottmányba szándékozó főispán úrral, mi előtt szálására eljutthattak volna, ut közben találkoztak, s vele együtt a megye teremébe azonnal vissza tértek, hol éljenzések közt főispán ur elnöki székét elfoglalván felolvastatott belügyminister urnák folyó évi május 20-a 1621. szám alatt kelt rendelete, mellyben tudatja a megyével, hogy főispánjává Hunkár Antal ur neveztetett ki, ezt követte a folyó évi május 20-a István nádor396 és császári királyi főherczeg s Szemere Bertalan belügyminister ur aláírása alatt kelt fő ispáni oklevélnek kihirdetése, mi tellyesitetvén az oklevél főispán urnák azonnal vissza adatott. Ezután a hivatalával össze kötött esküt a fentebb érintett belügyministeri rendelet mellett közlött példány szerént főispán ur letette, s lelkes üdvözlő beszédében elő terjesztő, hogy miután az isteni gondviselés megérnünk engedte, mikép kik szabadok ’s nemzet csak félig voltunk, egészen illyenekké alakulhatánk. Fő feladatunk a haza közérdekébeni eggyé olvadás legyen, s felajánlva részéről szilárd jó akaratát s tehetségét a köz jóra, az állandó bizottmánynak tanácscsal s tetteli közremunkálását is egyszersmind igénybe vette. Mire Pap János397 fő jegyző ur a megye s tisztviselői háznak nevében mondott viszonzó beszédében, valamint egy részről volt főispán urnák alkotmányszerü kormányáról méltó tisztelettel emlékezett, más részről örömét fejezé ki a felett, hogy e megye kormányzásával oly férfiú bízatott meg, kinek hazafias múltja egy 391 Kotsi Horváth Sámuel 1820-től főszolgabíró, 1830-tól másod-, 1837-1847-ig első alispán, 1839/40-ben a megye országgyűlési követe. HUDI 1986. 8. 392 Rohonczy István 1827-től surrogatus, 1831-től rendes vármegyei levéltámok. HUDI 1986. 16. 393 Cseresnyés István 1831-től al-. 1834-től vármegyei főszolgabíró. HUDI 1986. 3. 394 Kolosváry Sándor állandó bizottmányi tag. j95 Kammersperger Antal veszprémi gyógyszerész, a Veszprémi Olvasótársaság (1841-1844) tagja, 1848ban Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának tagja. HUDI 1987. 467. j96 Habsburg István (1817-1867) tőherceg, József nádor fia; 1847. november 12-én nádorrá választották, 1848-ban királyi helytartó, szeptember 22-én Bécsbe távozott, 25-én lemondott. 397 Pap Nepomuki János (1807-1893) középiszkázi birtokos, 1834-tól a pápai járás al-, 1837-től föszolgabírája; 1843-1848 között megyei főügyész, 1848-ban főjegyző, a somlóvásárhelyi kerület ország- gyűlési követe, 1849 őszén császári-királyi biztos, 1850-ben megyefőnök. Később a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalom tisztje, majd haláláig Pápán ügyvéd. PÁLMÁNY 2002. 646-648. — 210 —
