Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Bevezető. Hunkár Antal pályafutása
nemesek, akik arra a Hunkárra szavaztak, aki az 1840. évi országgyűlés által kiküldött folyamszabályozási választmány tagjaként arra tett javaslatot, hogy az egyházi birtokok jövedelmeinek nagy részét a kormányzat közcélokra fordítsa. A követválasztás másnapján ismét összeülő közgyűlés kisebb módosításokkal elfogadta a 40 pontos követi alaputasítást, amely mérsékelt-liberális programjával a régi rendszer fokról fokra való megreformálását irányozta elő. A követküldők az ország területi integritásának helyreállítását (az Erdéllyel való uniót) mindnyájan helyeselték. Támogatták az ősiség eltörlését, a papi tized - kárpótlás útjáni - jobbágyi haszonbérré alakítását. A közteherviselés helyett azonban megelégedtek azzal, hogy a nemesség a vármegyei adó (háziadó) felét fizesse. Az úrbéri viszonyok eltörlése, a kötelező örökváltság helyett továbbra is elegendőnek tartották a földesúr és jobbágy közti önkéntes örökváltsági szerződés megkötését.78 Az új idők szelét jelezte, hogy a követek országgyűlési napidíjának, úti- és szállásköltségeinek megtérítését ezúttal is a megye nemessége vállalta magára. A vármegyei számvevőség által kidolgozott féléves költségvetés szerint a két követ napidíjára naponta 6-6 ezüstforintot kalkuláltak, ami úri rangjuknak megfelelő életvitelt tett lehetővé.79 A velük tartó kút írnok (Gál Péter és társa), továbbá a két megyei szolga fizetését, ellátását is beleszámítva 3625 ezüstforint összköltséggel számoltak, ami nagyjából megfelelt egy közepes minőségű, kb. 3500 holdas köznemesi birtok egy évi tiszta jövedelmének. A követek 1847. november elején indultak Pozsonyba, az ország politikai fővárosába. A szállás elfoglalása, majd követi megbízólevelük átadása után nem sok dolguk akadt. Idejük nagy részét a társasági élet kötötte le. A vármegye közönsége csak a december 1-i közgyűlésen ismertetett első követi jelentésből értesülhetett arról, hogy V. Ferdinánd a jelzett időnél később, november 15-én köszöntötte az országgyűlést. Magyar nyelvű beszédével természetesen nagy tetszést aratott. Jelentették azt is. hogy az országgyűlés István főherceget választotta nádorrá, s döntött egy országgyűlési hírlap kiadásáról is.8" Az országgyűlés ügyrendjét királyi előterjesztéssel kívánták megadni, ami lehetővé tette volna, hogy megkerüljék az ellenzék által követelt kardinális kérdések napirendre tűzését. A követek anélkül jöttek haza a karácsonyi ünnepekre, hogy érdemi döntésekről hírt hozhattak volna. Hunkár azonban a megye liberális köreiben már hírül adhatta, hogy követtársa, Sebestyén Gábor - a kormánypárt kedvezőnek ítélt állásajánlatára - nyíltan átállt az aulikus párt oldalára. A királyhoz intézendő válaszfelirat december 20-i vitájában ezért egymás ellen szavaztak. Hunkár betegsége ellenére megjelent a gyűlésteremben, hogy érvénytelenítse Sebestyén kormánypárti voksát.81 Az országos visszhangot kiváló eset nyomán számíthatott 78 Törvényhatósági dolgok. = Pesti Hírlap 1847. 975. sz. (X. 29.) A vidéki levelező beszámolója az október IX. követválasztásról és a követutasítás több pontjairól. A követi alaputasítás elfogadása. VeML IV. 1. a. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1X47. Nr. 2024. 7' VeML IV. 1. b. Uo. Az országgyűlési követek és kísérőik elöleges télévi költségvetése. 1X47. Nr. 2670. 80 VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye közgyűlésének iratai. 1X47. december 1. közgy. Nr. 2X32. sl BARTA 1951. 4L A választól irat letételét elhatározó december 20-i országos ülésről készült titkos jelentés beszámolt arról, hogy Hunkár betegsége ellenére egy köpenyben megjelent az ülésen és leszavazta 19
