Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Források a Hunkár-család történetéhez
Veszprém, 1840. október 12. Veszprém vármegye tisztújítási jegyzőkönyvének részlete az alispánválasztásról 1840- October 12-én Veszprémben ifjabb gróf Zichy István titulált fő ispán úr ö nagy méltósága elnöklete alatt tartott tisztujitószék jegyzőkönyve: 2710. A’ megyei karok és rendek ezen a’ nemesi szabadság’ gyakorlatának nemzeti innepére fő ispán úr ő nagy méltósága által előre meghatározott időben úgy mint fent 1840-ki October 12-k napján Veszprém mező városában a’ fő ispáni szállásra igen nagy számmal összeseregelvén, miután a’ Szent Léleknek segítségül hívása megtörtént, Kotsi Horváth Sámuel első alispán ur maga és az egész tisztikar nevében hivataláról lemondott, ’s a’ megyének gondviselésére bízott hiteles pecsétjét fő ispán ur ő nagy méltóságának általadta, mint szintén a’ levéltár kulcsai is Rohonczy István levéltárnok ur által vissza és áltadattak. Mit főispán ur ő nagy méltósága az ezen szállás előtt lévő téren egybegyült karok és rendeknek tudtára adván az alispáni hivatalokra következő urakat tartott érdemeseknek kijelelni, úgymint: Első alispánságra: Kotsi Horváth Sámuel eddig is volt első ’s Kopácsy Jósef volt 2-d alispán, Hunkár Antal és Sidó Ferencz táblabíró urakat. Második alispánságra pedig Kopácsy Jósef, Ányos István, Késmárky Gábor és Szakonyi István urakat. Azonban a’ megyei karok és rendek köz felkiáltással az első alispáni hivatalra ugyan Kotsi Horváth Sámuel, a’ 2-kra pedig Kopácsy Jósef urakat azonnal megválasztotta. FORRÁS: VeML IV. 1. a. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei, 1840. október 12. közgy. No. 2710. Tisztázat. 31. 32. Szolgagyőr, 1842. július 6. Hunkár Antal levele Schedel (Toldy) Ferenc 34 irodalomtörténészhez Kisfaludy Károly irodalmi működéséről Kedves Drága Jó Barátom! Vettem julius 26. 1842.234 235 234 Schedel (1847-től Toldy) Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész, író, kritikus és szerkesztő, 1831-től a tudományos akadémia titkára, 1836-ban a Kisfaludy Társaság alapítója. Hunkár minden bizonnyal Toldy irodalomtörténete számára foglalta össze emlékeit, de Toldy Kisfaludy halálának tényleges körülményeit sohasem publikálta. V. ö. TOLDY 1987. 227-229. Toldy szerint Csák Máté históriai drámáját „elbetegesedése dacára 1829 végén munkába vette. Azonban ennek dolgozása közben érte őt súlyos szenvedések után a halál, november 21. 1830, midőn éppen a megalkotott magyar akadémia első rendes tagjává neveztetett.” (i. m. 229.) 235 Schedel saját kezű feljegyzése a levél jobb felső sarkában. — 160 —
