Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Veszprémi egyházmegye
Veszprémi egyházmegye 473 23. Kővesi árva eklesia. Ad lm: Köves Szala vármegyében vagyon.81 Ad 2m: Nemes helség. Ad 3m: Csopakkal együtt volt.82 Ad 4m: Csopakkal együtt instált. Ad 5m: Személy Helvetica confession levő 137. pápista 63. Lutheránus 1. Ad 6m: Némely része Felső Őrsre, némely része Alsó Őrsre, némely része pedig Füredre jár, 2 órányi föld. Ad 7m: A csopaki templom volt az övéké is. Ad 8m: Nintsen semmester, sem notarius, a ki tanítaná a gyermekeket. Ad 9m: A plebanus temet,83 keresztel, satöbbi, de deposita stola meg engedi, hogy más helben el vihessék. Ad ÍO23: Keresztel estül egy márjás, egyházkeléstül egy peták, öreg halottul 50 denarii, a mesternek 25 denarii A kitsinytül a plebanusnak 25 denarii, a mesternek egy peták. Az eskütestül helybelitül egy florenus. extraneustol 2 forint, a mesternek az helbeli egy peták, az extraneus 2 peták. Ezen kívül már négy esztendőtűi fogva semmit sem adnak, hanem az előtt a tekintetes vármegyének parantsolattyábul kellett fizetni a plebánusnak 8 ílorenos és 12 kotsi fát, a mesternek pedig 3 forintot. Ad llm: Contributiot fizetnek a reformátusok 58 forintot, 31 dénárt, a pápisták 21 forintot, 20 dénárt. 24. Palota.84 85 Ad lm: Tekintetes nemes Veszprém vármegyében, Isten kegyelmességébűl az eklesia virágzó, bekeséges állapotban vagyon, exercitiuma kezdődött mindjárt az törők világ után,88 ez időben szám szerént vágynak 935. Ad 2m: Földes ura nagyságos Zitsi Ferentz, Miklós és Károly grófok, az helység arendát fizet.86 25. Csurgó. Ad lm: Tekintetes nemes Fejér vármegyéhez tartózandó, Isten kegyelmességébűl semmi rendkívül való vexat nem szenyved. Mikor kezdődött legyen az K1 A falu történetét Csopak történetével együtt feldolgozta LICHTNECKERT 1997b. Középkori templomáról VALTER-KOPPÁNY 1978. 82 Csopak és Kövesd reformációjáról LICHTNECKERT 1997b. 200-206. 83 Kövesd Paloznak filiája, plébánosa 1770-1779 között Györke Pál. RAJCZI 1992. 306. 84 Történetét 1960-ig feldolgozta SZÍJ 1960. A település XIX. századi történetéről újabban LÁNG 1998. 85 Hamvai János palotai prédikátor 1693-ban már működött. THURY 1998. II. 257-258. 86 Palota (Várpalota) a vázsonykői gróf Zichy család uradalmi központja.
