Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
346 Pápai egyházmegye építtésre, ’s mind a prédikátor, ’s mesterek tartására szabadságot nyerhetnének.237 39. Egyházas Szecsöd. Vas vármegyében rész szerint nemesek bírják, rész szerint portiózok. Ez is hajdan a’ Helvetica confession levőktől birattatott, de ettől a’ szabadságtól meg fosztattak.239 Ebben már annyira jutott a reformátusok dolga, hogy csak 48 lélek van benne, 4 Lutheránus. Hanem ennek filiájiban úgymint: I2: Móna Szecsőd24" ugyan ezen Vas vármegyében. A’ Pesti Comissió után a’ vármegye a’ gyákiakat reánk küldte, azokkal helységünket fel dulatá, tyukainkat, ludainkat ellövöldözék, meg evék, templomunkat el vevék. Meg van még az el vett templom, de egy fa tornyot építettek hozzá. Vannak benne 263 reformátusok, 9 Lutheránus. Contributiot fizetnek 751 florenos, 16 krajcárokat, domesticaba 122 florenos. II2: Német Szecsőd. Ez is Vas vármegyében van, rész szerint nemesek bírják, vannak portiózók is benne.241 Ez is a Pesti Comissio után, mint Móna Szecsőd, a’ gyákiak által hasonló törvénytelenségei vétetett el. Van itt Helvetica confession lévő 91, Lutheránus 4. Contributiojok 109 floreni, 36 krajcárok, domestica 22 florem, 52 krajcárok. A’ pap fizetése minden pár embertől 8 garasok, 1 mászli rosot és 1 mászli búzát, melly mászli öt tészen 1 posonit. III. Terestyénfa azon Vas vármegyében Szecsödnek filiája, mind nemesek lakják."42 Ezeket is a’ gyákiak által nyomta el a nemes vármegye. Mostan is vannak benne reformátusok 31, Lutheránus 1. Ezen filiális eklesiákban Mona Szetsöd, Német Szetsöd, Terestyén fában sem mester, sem notarius nints, tsak egy levélnek el olvasására is harmadik, negyedik faluba kelletik fojamodni. Ezen 451 személlyekből álló mind a’ mater, mind a’ libákban lévő hívek elégségesek lennének egy prédikátor és egy mester tartására.243 *37 Az 1688-ban elárvult körmendi református anyaegyházat 1783-ban szervezték újjá, 1788- ban templomot építettek. 1808-től az őrségi egyházmegye része. TÓTH 1927. 45. 238 Az úrbéresek földesura Szecsődy Ignác és Gábor. FELHŐ 1970. 284. 239 Vallásgyakorlata 1721 után (1732 előtt) megszűnt. TÓTH 1927. 31. 240 Molnaszecsőd gróf Batthyány-Strattmann Ádám birtoka, a körmendi uradalom része. FELHŐ 1970. 298., TÓTH 1996. 40.-41 Földesurai: gróf Batthyány-Strattmann Ádám (körmendi uradalom) és a németszecsődi közbirtokosság. FELHŐ 1970. 302., 324. TÓTH 1996. 40. 242 Úrbéres állományát (10 egész 28/32 telek) Tallián Ádám és Szelestey Boldizsár bírja. FELHŐ 1970. 314. 1787-ben Szelestey István és mások bírják. DANYI-DÁVID 1960. 236. 243 Az egyházasszecsődi anyaegyház 1784-ben alakult újjá. TÓTH 1927. 31.
