Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Barsi egyházmegye
88 Barsi egyházmegye kimondott visszaadása után (melyek közül a mienk az egyik) nekünk semmilyen akadályoztatásunk nem volt, kivéve az 1711. esztendőt, amikor a nemzetes Pongrácz úr, az újvári jószágigazgató a neki alárendelt huszonöt katonával, katonai karhatalom segítségével bejött a falunkba, a szőlőkben, földeken és mezőkön dolgozó lakosokat erővel űzőbe vette, és a templomba erőszakkal összetereltette, így templomunkat fegyveres kézzel elfoglalta, a papot és az iskolamestert bilincsbe verte, sokakat közülünk ütlegekkel igen durván megveretett, közülünk egy az elviselhetetlen ütésektől meg is halt. Csodálkozunk pedig, mily lelkiismerettől vezérelve merészelte átadni Uratirits úr (aki meghatalmazott és tanácsadó volt) azt a hamis hírt a Főmagasságú és igen Felséges fejedelem úrnak, hogy ez az ügy korábban a Magyar Királyi Udvari Kancelláriánál lett előterjesztve, mondván, hogy a mi ügyünk elintézését Főmagasságotoknál tizenkét dukátos fizetésért magára vállalta, azonban előlegként 20, azaz húsz forintot tőlünk felvévén, mégsem teljesített nekünk semmiféle szolgálatot, és mivel mi más tisztességes férfit kerestünk, hogy Főmagasságotoknak alázatos kérvényeket írjon, ellenünk akkora indulatot táplált, hogy annak ellenére, hogy néhány nappal ezelőtt még a mi patrónusunk volt (pénzért), most mégiscsak ellentétes dolgokat művel, és Főmagasságotok eredendően legkegyesebb szívét az ő alattvalóival kapcsolatban az igazsággal ellenkező információkkal befolyásolni nem átallotta, sem az ő unokatestvérét, nemzetes Döme Jánost ebből az indulatból Főmagasságotok felséges személye előtt csalárdul befeketetíteni nem szégyelli. Én pedig, aki semmi ilyen rossz dologban, amivel vádolva vagyok, nem érzem magamat bűnösnek, amit a jó lelkiismeret tanúsít, alázattal és odaadással kész vagyok megjelenni Főmagasságotok előtt. Ennél fogva odaadóan és alázatosan könyörgünk Főmagasságotoknak, hogy irányunkba kegyes szánalmat tanúsítván minket, nyomorult és szerencsétlen alattvalókat igen kegyesen méltóztasson megvigasztalni és visszahelyezni lelkiismeretünk ama szabadságába, melyben már voltunk egyrészt a Rákóczi-mozgolódás előtt, másrészt már megdicsőült és kiváló elődei idejében is. Főmagasságotok eme kegyét és jóságát az Úristen áldások sokaságával fogja viszonozni, mi pedig, igen nyomorult hűbéresei életéért, épségéért szüntelen imákkal árasztva el Istenünket, végül kegyes rendeletét várva maradunk Felségteknek és Főmagaságotoknak igen alázatos és odaadó alattvalói és hűbéresei: Füzesgyarmat falu helvét hitvalláshoz tartozó lakosai
