Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Barsi egyházmegye
Barsi egyházmegye 77 A „D” betűnél: Az 1714. esztendőben, március 12. napján mi, tekintetes Hont vármegye alulirott szolgabírája és esküdtjei az igen tekintélyes és nemes úr, Kosko István,52 53 Hont vármegye első alispánja rendeletére a füzesgyarmati lakosok kérésére Korponán lefolytattuk ezt a vizsgálatot a nekünk előterjesztett kérdőpontok alapján oly módon, ahogy következik arról, hogy vajon I. tudja-e a tanú, hogy nem csupán a legutóbb lecsillapított zavargások előtt, hanem jóval előtte is a füzesgyarmati lakosoknak a saját falujukban helvét hitvallású vallásgyakorlata és lelkipásztoruk volt? II. Tudja-e a tanú, hogy a füzesgyarmati templom a mai emberek emlékezete óta a helvét egyházé volt, és hogy csak erőszakkal lett elragadva a füzesgyarmati lakosoktól, és hogy a már jámboran elhunyt Szelepcsényi és Szécsényi esztergomi érsekek idején a templomot a kálvinista lakosok saját jogon birtokolták, és akkoriban ugyanott vallásgyakorlatuk volt? Az első tanú, Congor János, deméndi lakos, római katolikus, a néhai Gothard Lőrinc hátrahagyott özvegyének jobbágya, mintegy 60 éves, eskü alatt vizsgálva vallotta az elsőre: tudja és vallja, hogy az említett felkelés előtt Füzesgyarmat falunak szabad helvét vallásgyakorlata volt, és mindenféle akadályoztatás nélkül papjai voltak, és csupán csak az akkor lecsillapított zavargás után lett a papjuk onnan erőszakkal elűzve. A másodikra vallja még, hogy a füzesgyarmati helvét hitvalláshoz tartozó lakosok a falvukban lévő templomot szabadon birtokolták, sőt még a kegyes emlékű Főmagasságú Szelepcsényi és Szécsényi érsek urak idejében sem érte őket támadás vagy zaklatás sem a templom, sem a lelkipásztor, sem a szabad vallásgyakorlás tekintetében, hanem abban a templomban a vallásgyakorlat mindig békésen és nyugodtan zajlott. A második tanú, Torda Márton, magyaradi római katolikus lakos, Goszthonyi Farkas úr jobbágya, mintegy 75 éves, eskü alatt vizsgálva vallotta az elsőre: jól emlékezik és tudja, hogy a füzesgyarmati lakosok mindig szabadon gyakorolták helvét vallásukat, és nem voltak más vallású lelkipásztorok, hanem csupán helvét hitvallásúak. A másodikra mindent, miként az első tanú, mindazonáltal hozzátéve, hogy a Főmagasságú bíboros Úrnak és kegyelmes fejedelemnek az újvári« intézője egy alkalommal katonákkal Füzesgyarmat falut megtámadta, és az otthon talált lakosokat először a templomba zárta, aztán közülük négyet el52 Helyesen: Keiké István, aki 1709-1730 között töltötte be az alispáni hivatalt. HONT VÁRMEGYE 352., 371. 53 Érsekújvár
