Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Barsi egyházmegye
72 Barsi egyházmegye Az első tanú, Nagy Mihály, Kiskörén lakó nemes személy, mintegy 74 éves, eskü alatt vizsgálva vallotta: az elsővel kapcsolatban tudja, hogy Füzesgyarmat falunak ősidők óta volt helvét hitvalláshoz tartozó népessége, egytől-egyig most is azok lakják. Továbbá ilyen hitvallású lelkipásztorokat ősidők óta tartottak maguknál, mely lelkipásztorokat pedig a szántói leányegyházba minden harmadik vasárnapon kötelesek voltak kivinni, hogy ott prédikáljanak. A harmadikra: jól tudom, a szemeimmel láttam, amint a vármegyei hivatalnokok a tizenkét füzesgyarmati esküdtet Bátra idézték, és ott az alispán és más mágnások jelenlétében nem kevesebb, mint 300 ütéssel hármat közülük megverettek és megfenyítettek a szolgáik révén. A másodikra: bizonyosan tudom, hogy az elmúlt évben a füzesgyarmati templomot a parókiával és az iskolával együtt az előbb írt vármegyei hivatalnokok erőszakkal elfoglalták. A negyedikre: jól tudja a tanú, hogy az előbb írt kormányzó Újvárról kimenvén, a neki alárendelt katonákkal együtt Füzesgyarmatra tört, és fegyveres erőszakkal a falu lakóit a templomba hajtván, az engedelmeskedni nem akarókat és a vonakodókat arra kényszerítette, hogy a plébánost visszafogadják. A második tanú, Nyilas János, Kiskéren lakó nemes személy, mintegy 50 éves, eskü alatt vizsgálva mindenre ugyanazt vallotta, mint az első tanú. A harmadik tanú, Kelő János, csánki, mintegy 64 éves, eskü alatt vizsgálva vallotta: bizonyosan tudom, hogy Füzesgyarmat falut, miként korábban mindig, úgy most [is] csak kálvinisták lakják, továbbá ősidők óta helvét hitvallást valló prédikátort tartanak fenn. A másodikra: jól tudja a tanú, hogy a legutóbb elmúlt évben az említett hivatalnokok a füzesgyarmati templomot a parókiával és az iskolával erőszakkal elfoglalták, továbbá a prédikátort és a tanítót elűzték. A harmadik és negyedik kérdőpontra hasonlót [vallott], mint az előző tanúk. A negyedik tanú, Márkus István, szántói, mintegy 40 éves, eskü alatt vizsgálva az előzőekkel egybevágóan vallott. Az ötödik tanú, Pálinkás Miklós, Szántó faluban lakó, mintegy 104 éves, ágostai [vallást követő] eskü alatt vizsgálva vallotta: teljes biztonsággal tudom gyermekkorom óta, hogy Füzesgyarmat falut mindig a helvét hitvalláshoz tartozó népesség lakta, mint most is, és hasonlóképpen ugyanilyen hitvallású prédikátort tartanak. A másodikra: tudom jól, hogy a legutóbb elmúlt évben a füzesgyarmati templomot a parókiával és az iskolával együtt a vármegye hivatalnokai erőszakkal elfoglalták, jóllehet tudom és tanúsítom, hogy az a templom egy abból a 90-ből, melyeket a Szentséges Császári és Királyi Felség a főméltóságú Rákóczi György erdélyi fejedelemmel az azonban az országgyűlés augusztus 2-án feloszlott, és csak 1714. szeptember 8-án ült össze újra. Az egyes protestáns közösségek az országgyűléstől és az új uralkodótól várták a Rákó- czi-szabadságharc utáni helyzetben jogaik tisztázását, valamint sérelmeik orvoslását. Ld. CIH: 1715: 30. te. Magyar Törvénytár 1657-1740. évi törvénycikkek. Bp., 1900.
