Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Veszprémi egyházmegye
516 Veszprémi egyházmegye VI. Károly, Isten kegyelméből stb. Főtisztelendő, tisztelendő, stb. Híveink, a veszprémi egyház püspöke és káptalana alázatos előterjesztése révén kegyesen tudomásunkra jutott, hogy bár az 1681. évi 26. törvénycikk tartalma által a helvét hitvallású emberek számára saját vallásuk gyakorlása Veszprém mezővárosában, és mindenekelőtt a várban csupán azon a címen lett engedélyezve, hogy határvidék, nekik pedig eredendően védelmi szerepük volt, és ugyanott a püspök és a káptalan kénytelen volt eltűrni őket földesúri joguk nem kis kárára, azután azonban Isten segedelmével nem csupán az ezen határvidékkel és erődítménnyel szemben álló, hanem az említett magyar királyságunkban mindenfelé elterjeszkedett török ellenség dicsőségesen szét lett verve és egészen távoli tartományokba el lett űzve, következésképpen több másikkal együtt a veszprémi vár is megszűnt végvidéknek lenni, az eredeti végvári katonaság pedig vagy más, a törökhöz közelebb lévő határvidékre költözött át, vagy katonai jellegét levetkezve otthon maradt; így következésképpen a püspök és a káptalan birtokjogai és földesúri joghatósága helyre lettek állítva, és jóllehet megszűnt állapotuknak azon törvényes oka és indítéka, melyre való tekintettel ugyanott a helvét hitvallás gyakorlata engedélyezve lett, és így magát a [vallásjgyakorlatot is innen el lehetett mozdítani és vissza lehetett szorítani becik- kelyezett helyekre, mégis a kevéssel azután bekövetkezett belső mozgalmak, melyek során ugyanezen vallás követői magukat még inkább megerősítették, megakadályozták, hogy a fent említett, és az akkor uralkodó császári és királyi felség által egy királyi rendelet és magyarázat erejével kifejtett törvénycikk eredeti tartalma kötelező érvényűvé váljon, de ezután egy kegyes királyi nyílt parancs is a vallás tárgyában mindent abba az állapotba rendelt visszahelyezni, amelyben a nemrég lecsillapított mozgolódások előtt volt, és a végrehajtást a[z akkor] még tartó, de a múlt évben már éppen berekesztett országgyűlés végéig halasztotta. Mivel pedig a legutóbb berekesztett országgyűlésen a vallás ügyében szerkesztett 30. törvénycikk tartalma alapján a közben kiadott nyílt parancsok érvényüket vesztették, és maga a gyakran idézett törvénycikk az ágostai és helvét hitvallású emberek részére vallásgyakorlatukat illetően csupán az 1681. és 1687. évek korábbi megerősítő törvénycikkeihez nyúlt vissza, és ezeknek az eredeti tartalmát illetően úgy rendelkezett, hogy az azt követő királyi rendeleteket és magyarázatokat kell betartani, továbbá tudott dolog, és a soproni országgyűlés ama 26. törvénycikkéből világosan kiderül, hogy Veszprémben nem másként, csak akkor fennálló határvidék volta miatt lett megengedve a vallásgyakorlat, az ok megszűntével pedig a következménynek is meg kell szűnnie; mindazonáltal egyrészt az imént idézett törvénycikk, másrészt a legutóbbi országgyűlés 30. [törvénycikke] is épen hagyta a földesurak jogát, és így az említett püspök és káptalan mint Veszprém városbeli földesúr jogát is, ebből következően a templom[fenntartás]ét is, az ezekkel járó kötelezettség pedig megköveteli, hogy — amint az ország törvényei megengedik — a saját jogukkal szabadon élhessenek, ezért Felségünktől alázatosan kérvényezték, hogy a fel
