Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Veszprémi egyházmegye
478 Veszprémi egyházmegye ris seriatim a’ Helvetica confession lévő prédikátoroknak számát, név szerént és szolgálattyoknak esztendeje szerént. A mi illeti impetitioját, volt ugyan Biro Márton veszprémi püspöktől nemely személyeknek vexája az eleibe lett hibás harangozásért, de ezen kivűl mostani ember közönséges és nevezetes háborgattatására nem emlékezik. Ad 2m: A földes ur a tekintetes veszprémi káptolan. Ad 5m: A Helvetica confession lévők 443 lelkek. Lutheránusok 3 lélek. A pápisták vágynak 55 lelkek.113 Ad 11”: Ezen folyó 1774. esztendőben a Helvetica confession lévők ordinarium quantumot fizetnek Rhenenses florenos 511, denarios 57 3/4, domestica cassaba florenos 224, denarios 13 2/4. A pápisták ordinarium quantuma floreni 24, denarii 75, domestica floreni 10, denarii 70 3/4. 35. Disquisitio in Litér. Ad lm: Neve az helységnek Litér, Veszprém vármegyében vagyon. A Helvetica confession lévő ekklesia árva, mert sem prédikátor, sem isteni tisztelet nintsen benne. A mi kőztők az exercitium régiségét illeti, ezt a helységet 1732— szállották meg, de eleik Olasz Faluban114 115 ugyan ezen Veszprém vármegyében laktak, a’ hol Helvetica confession lévő predikátorjok volt, ott nem maradhatván Litér névű pusztát meg szállották, és meg szállásoknak alkalmatosságával olasz falui predikátorjokat litéri akkori földes urak engedelmével bé hozván, attul fogva meg szűnés nélkül szabad exercitiumok volt, mind addig, mig nem 1752— esztendőben turbáltottak. Ad 2m: Földes urak fő nemes emberek, nemzetes Hollosi Filep János uram Helvetica confession lévő. Nemzetes Inkei Boldisár uram, ki pápista, ezek ketten potiorok. Ismét nemzetes Meszely fámilia, nemes Nagy János uram, nemes Kenesei Ferentz uram, mind Helvetica confession lévők. Nemes Rado János uram maga Lutheránus. Ad 3m: Predikátorjok ki hajtatott, templomjok el vétetett 1752— a’ nemes vármegye tisztjei által, kik kőzzűl nemellyek az ablakon bújván bé úgy nyitották meg templomjokat, le is petsetelték királyi parantsolat nélkül, tsak azon praetextus alatt, hogy ujj meg szállott falu, holott Olasz Faluban is szabad exercitiumok volt.11:1 Ad 4m: Instáltok a Felséges Udvarnál 1767—, ismét 1771—, de még eddig semmi váloszok nem jött, ma is consolatio nélkül vágynak. 113 Mai temploma 1794-ben épült a korábbi felhasználásával, toronnyal; 1910-ben renoválták. Anyakönyvet 1725-től vezettek. DREL I. k. Gyülekezeti kérdőívek, Kádárta, 1931. 114 Olaszfalu község a Magas-Bakonyban, Zirc mezőváros szomszédságában. 115 Padányi Bíró Márton jelentése szerint az 1752-es templomvisszavételt követően a református tanító helyére katolikus tanítót helyeztek. HORNIG 1903. 284-285.
