Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Veszprémi egyházmegye
464 Veszprémi egyházmegye való praeposttol, Biro Mártontól turbaltatott illyen formán: mint hogy a tőrökkel való nagy háború miatt ottan ottan pusztán maradott az helység, a templom is el romladozott lévén, nem építhették meg mindjárt az háború végén, hanem hogy amiak szakadozó félben levő falai agyon ne verjék a népet, tehat 1701. esztendőben, egy Pápai Szíjgyártó János nevű prédikátorok meg engedte, hogy az öregebb parochialis házban járjanak. Ott is volt osztán mint egy 35 esztendeig a cultus. Anno 1735. tsak neki kapott Biro Márton* 53 54 minden tudósítás nélkül a régi romladozott templomnak épittéséhez, és a parochiakat is cum appertinentiis via facti sokféleképpen próbálta el huzni.55 Nevezetesen: l2: Anno 1736. die 18. Augusti egy hordo bort akart bé lopatni a parochialis háznál levő pintzébe, egy Baka Ignátz nevű embere által, hogy onnand elárultassa, mellyet észre vévén az helységbeli emberek, tilalmazták, és hogy bé ne vi- hesse, midőn az akkori biro Kis Ferentz lakatot akart az ajtóra vetni, a lakaton el törte a kezét a bírónak a praepost embere. 22: Die 20. Augusti veletlen butsut ejtett Biro Márton, a még el nem készült templomot, hogy fel szentéllyé, volt is pompája, dob. trombita, lövöldözés sat., de vérontás lön a közepe és vége, mert in medio cultus sui a toronynak esnek, a mely a templomhoz mint egy 100 lépésnyire vala, azt bé rontották, a reformátusoknak harangjaikat szüntelen vonták, holott már akkor a praepost- nak magának is volt harangja, azután minden vasait, sarkait, pléheit, az ajtóknak le szaggatták, az ott való őrizőket főidig le verték, hetet vagy nyoltzat vérben fagyban hagytak. Azután az oskolára rohantak, a mestert ütötték, verték, a miét kapták, el vitték, házát le rontották, onnand a parochialis háznak estek, de mivel annak kapui lántzokkal erössen bé valának zárva, nem mehettek bé, hanem az ablakjait fustélyokkal, kövekkel bé verték és rontották. Azomban a templombul ollyan izenet jön, hogy tovább halad még a prédikátor dolga. A jó emberek kőzzül pedig, a kik hallották a templomban a tanátskozást, alattomban azt izenék tiszteletes Deaki István öreg senior ide való akkori prédikátornak, hogy tsak egy kevés ideig is állyon félre, mert A község történetét feldolgozta VERESS D. 1991. 53 Thury 1542-től számítja Felsőörs reformációját, bár nem tud egyetlen igehirdetőt sem megnevezni ebből az időből, ami viszont — szerintünk — megkérdőjelezi a hagyomány hitelességét (- H. J.). Vö. THURY 1998. I. 40. E kérdésben a prépostság történetének írója sem foglalt állást, aki „eredeti okiratok” alapján dolgozott. BEDY 1934. A felsőörsi kegyura- ságot 1567-ben öröklő Batthyány Boldizsár a reformációt támogatta; 1576-ban már Beythe István, a későbbi dunántúli püspök volt az udvari papja. THURY I. 48. Bedy hja, hogy a reformált Ányos Boldizsár 1590 körül elfoglalta a prépostság javait, melyeket a református egyháznak adományozott. BEDY 1934. 70. Padányi Bíró Mártont (1696-1762) 1729-ben nevezték ki veszprémi kanonoknak és felsőörsi prépostnak. PFEIFFER 1987. 17. 55 Bíró Márton 1736-1737-ben barokk stílusban restauráltatta a templomot. NÉVTÁR 1975. 103.
