Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Tatai egyházmegye
432 Tatai egyházmegye Lélek vagyon benne Helvetica confession való 995. A földes ur méltóságos grófi Zichy Miklós ő nagysága, Romano Catholicus.17 A lakosok mind polgárok. Ide tartozik Csep praedium,18 az hol is mintegy 4 esztendeje, hogy meg szüntt az exercitium, leviticum volt, királyi parantsolat által tolláltatott, és ki is vették az urak az vármegyétől. Instáltak, minekelőtte turbáltattak volna, de azólta nem.19 Vágynak mind öszve Helvetica confession valók 265, fél óra Étéhez, meg vagyon az oratorium. Vagyon mesterek, ki a’ gyermekeket tanitja. Az halottat magok temetik. Étén kereszteltetik gyermekeiket, ugyan ott esküdtetik a’ házasulókat. de előre a’ stólát meg fizetik a’ tsászári ple- banusnak, ki is libera stolat pretendálván, igy taxálja őket: a halott temetésért vészen két forintokat, a keresztelésért 16 garasokat, a copulatióért az uraktol forintokat 6, a’ ’sellerektöl és szolgáktól forintokat 4, néha ötöd felet is. 6. Gyermely.20 Nemes Komárom vármegyében vagyon, az ekklésia benne virágzó, az exercitium, a’ mint a’ Pesti Commissiókor peragáit inquisitióbul meg tettszik, már 1681— meg volt. 21 Lélek vagyon benne Helvetica confession való 473. Földes ura báró Sándor Antal22 ő nagysága, Romano Catholicus. Contributiót fizet 400 florenos, a’ domestica cassába 70 florenos és 60 denarios. Ide járnak P: szomori helységbéliek,23 melly vagyon nemes Komárom vármegyében. A’ földes ur itt is baro Sándor. Tizenhat esztendeje, hogy elvétetett a’ templom, de nem királyi parantsolat mellett, hanem tsak a’ földes ur hatalmával, hogy pedig ez annál jobb móddal meg eshessen, meg parantsolta ő nagysága, hogy oda haza ne légyenek, minekutánna el vette, petsétes levelet kért tölök kezek kereszt vonásával együtt, mellyet midőn nem adtak, azt felelte: mit bolondoztok? Hiszen itt a’ falu petsétje. Instáltak az exercitiumért a’ földes uraság előtt sokszor, de tsak ezt a’ feleletet vették: az ég két napot nem 17 Ete egy része gróf Zichy János és testvérei almási uradalmához tartozik. FELHŐ 1970. 145., 148. A Zichyek mellett 24 nemes család birtokos 1848 előtt, mely közbirtokosságot alkot. DANYI-DÁVID 1960. 72., FÉNYES 1994. 218. 18 Csep 4660 hold területű majorsági földjét 1848 előtt 55 nemesi család bírta. FÉNYES 1994. 215-216. A csépi közbirtokos nemesek 1788-ban szervezték újjá a református anyaegyházat. FÉNYES 1994. 216. A református egyházközség történetét mintaszerűen feldolgozta TÓTH 1999. 21 A gyermelyi lelkészeket 1674-től ismerjük. TÓTH 1999. 16. 22 1768-1769-ben báró Sándor Mihály a földesura. FELHŐ 1970. 148. 23 A helység magyar, német, szlovák lakosságú. FÉNYES 1994. 271. A németeket az 1739- 40-es pestisjárvány után telepítették le. TÓTH 1999. 19.
