Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Tatai egyházmegye
428 Tatai egyházmegye 2. Almás. Nemes Komárom vármegyében lévő, az ekklésia benne virágzó, az exercitium kezdődött5 akkor, mikor az falut megszállották, a’ bizonyos petsétes levélből, hogy 1655^ esztendőben mind prédikátor, mind oskola mester, mind deákok voltának benne, az 1681. esztendőben is bizonyossan meg volt az exercitium, a’ melly időben tiszteletes Fejér János ur (ki is azután lett tatai tanitó) volt prédikátor. Lelkek vágynak benne 500. Földes ura méltóságos gróff ifjabb Zichy Miklós6, Romano Catholicus és igy a’ helység nem nemes, jóllehet két nemes curia vagyon benne, mellyeknek urai Helvetica confession lévők. Contributiót fizetnek florenos 474, denarios 33 4/8, domestica cassába florenos 183, denarios 89. Nota Bene! Romano Catholicus jobbágy egy sints, hanem árendás németek vágynak, úgy mint vendég-fogadós ’s kő-faragó, s ezeknek tselédjeik. Szomód. Nemes Komárom vármegyében vagyon,7 a’ benne lévő Helvetica confession való ekklésia árva, ’s nintsen exercitiuma. Földes ura méltóságos gróff ifjabb Eszterházi János, Romano Catholicus és igy ezen helység nem nemes.8 Meg fosztatott az exercitiumtol anno 1763^ die 8a Martii, királyi paran- tsolatnak erejével, ’s el vétetett tőlök mind a’ templom, mind az harang minden refusio nélkül és azoltátol fogva a’ Romano Catholicusok ususokban vágynak.9 Instáltattak az exercitiumért háromszor, kétszer Bétsben, utoljára a’ Felséges Tsászámak adtak instantiát Neszmélyen, mikor Ő Felsége le mentt az országot látni, nem vettek semmi választ. Az utolsó instantia meg vagyon párban, a’ két első Bétsben íratott agens Nagy Sámuel ur által, azért azoknak párja nállok nintsen. Ezen ekklésiában Helvetica confession lévők szám szerint vágynak nagyok és kitsinyek 521“, a Romano Catholicusok pedig, nagyok és kitsinyek 420, Augustana confession való egy sints. 5 Fényes Elek túlságosan korai időpontra, 1570-re teszi a református anyaegyház megalakulását. FÉNYES 1994. 253. A falu a gróf Zichy család almási uradalmának központja, ekkor gróf Zichy Lstván, János, Zsigmond és özv. gróf Zichy Jánosné a birtokosa. FELHŐ 1970. 145., 148. 7 Magyarok és németek által vegyesen lakott község. FÉNYES 1994. 270. g ° A falu a gesztesi Esterházy uradalom része. 9 A katolikus plébániát 1763-ban szervezték, a református anyaegyház 1784-ben alakult újjá. FÉNYES 1994. 271.
