Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
334 Pápai egyházmegye beréndi uraság a’ határ felöl való régi kérdést resuscitalni akarná. El foglaltatván az uraság számára ekképen a parochia, volt még is reménységek mesterek meg maradása felöl, mert az apátur azzal biztatta őket, hogy más helyet enged nékik mester lakásnak. Meg is tartották a’ lakosok azután a mestert sellérségben magok között mint egy 7 esztendeig. Instálták a’ földes uraságot, ’s emlékeztették igéretire, de semmit nem nyertének tőle, mert sellérségben sem engedte meg maradni tovább közöttök a mestert, noha fél esztendeig is tartották magok között még az után is reménység fejében minden hivatal nélkül. A ház, a’ melyben a mester lakott, most is meg van, és jó, mivel az el vétel előtt tsak 4 esztendővel tsinálták ujjonnan, az elébbeni elégetnek helyében. Az épittésben senki sem akadájozta akkor őket, fáját sem a földes urok érdéin vágták, hanem más uraságtol bérlettek. A ház el vétel után az apátur meg betsültette és kínálta is a lakosokat az árával, de nem vették fel. Amely szántó földeket a mester birt, magok irtották, mindenik esztendőre 4 mérő őszi vetés alá való, tavaszi vetés alá is két hold földjök volt. Volt a mesternek réttye is és tágos kertye, mellyek most mind a’ falu ususában vágynak. A’ stolaris kötelességnek végben vitelét engedte az apátur a’ beréndi administratornak, ki a’ keresztelésért az uraság rendeléséből vészén tölök 8 garasokat, a’ temetéstől magának 6 garasokat, a’ mesterének 1 petákot, az esketéstöl 4 márjást. Ezenkívül annuatim lélek pénzt fizet minden pár ember 10 garasokat, a mesternek pedig átollyában fizetnek a pápistákkal együtt 15 mérő gabonát. Emlékeznek arra is, hogy mig mesterek volt, a’ Berénden való kö templomba jártak isteni tiszteletre, de hogy németség szállott oda,195 a kő templom azoknak adatott, most pedig járnak isteni szolgálatra Padragra, mely tölök egy órai járó föld. Hozzájok járulván a királyi kegyelem, mivel senki nintsen, aki gyermekeiket tanítsa és elöttök könyörögjön, az elébbeni mód szerint mestert örömöst jószivei tartanának.196 A’ harangjok most is régi helyén ususokban vagyon. Találtatnak az elsőkben reformátusok numero 143, Lutheránusok 21. 195 A zirci apátság 1727-ben telepített nagyobb számban németeket Beréndre. ILA- KOVACSICS 1964. 374. 196 A türelmi rendelet után Ajkához tartozó leányegyház lett, tanítót 1784-től tartott. Templomot és iskolát 1786-ban építettek. TÓTH 1927. 101.
