Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
Pápai egyházmegye 327 emberét belöl hagyván a’ templomban, a’ plehet erősen le kötöztette, az ablakon bujtatta ki emberét, hogy igy a reformátusok sem kulcsai, sem kováts munkája által a templomba bé ne mehetnének, de a praefectus el menetele után a’ reformátusok közül ketten az ablakon a templomba bé ereszkedtek, a’ kötéseket el oldozván az ajtót fel nyitották, és azután más fél esztendeig a templomba békességessen jártak isteni szolgálatra. Azután pedig Bittó Jósef öreg Kardos Mihályt, a’ mostani Kardos Mihálynak öreg attyát szép színnel Pápára magával bé tsalta, ’s mihelyt a várba érkeztenek, a vár kapuját le záratta, Kardos Mihályt vasra verette, tömlötzbe vettette. Kérdezvén tőle Bittó: Tudod-é Kardos, miért szenvedsz? Felel az: Nem tudom. Mond néki Bittó: Tudod, nem adtad ide a’ templom kulcsát, ha azt ide adtad volna, nem szenvednél. Kilentz hetekig tartotta Bittó vason a szegény öreg Kardos Mihályt. Bé mént a fia, Kardos Mihály (ki nem régen hala meg) Bíttóhoz instalni attya szabadulásáért, sőt magára válalta a’ fogságot, csak az öreg attyát bocsáttaná el, de meg sem halgattatott. Instaltak a többi eskütt emberek is, de azokat azzal ijeszgette, hogy a’ férgek eszik meg Kardos Mihályt a’ tömlötzben, ha csak a’ templom kulcsát bé nem viszik hozzá. Magok meg sajnálván ilyen öreg jámbornak kilentz hétig tartott kemény fogságát, bé vitték a’ templom kultsát. Akkor Bittó Josef ki ment Norápra gyülevész fegyveres néppel, az uraság hajdúit és erdő kerülőit a dominiumbol öszve szedvén, azoknak puskáikat a’ templom falaihoz támogattatta, s igy a’ templomot el foglalta. A népnek rémíttésére azt is Lselekedte, hogy az öreg Kardos Mihály és Vass János házaikhoz is ötöt vagy hat puskát támogattatott, mellyen az utolsó meg ijedvén, házát el hagyta és egy hétig széllyel bujdosott. Kővetkező Szent Mihály napján pápai plébánus Galgótzi167 és több papok által a’ templomot Romai czeremonia szerint fel szenteltette, mellynek emlékezetbe még most is minden esztendőben Szent Mihály napján vagy egy ebédet, vagy egy forintot kell adni a’ norápiaknak a kovátsi plebánusnak. A prédikátort is ki verte mingyárt a’ templom el foglalásokor Bittó Jósef és sok instantiára is alig engedte meg, hogy egy kis földben termett kuko- ritzáját maga távolly létiben régi halgatoival maga számára megszedettesse. Instáltak a’ grófnál, hogy csak egy mestert is engedjen prcdikátorjok helyett tartani, de azt felelte: ne is könyörögjetek, mert nektek, ’s kovácsiaknak soha sem lesz kegyelem, akkor is, a mikor a’ templom kulcsát kérettem, rósz emberek voltatok. Vagyon a’ helységben protestáns 88, a’ pápistákat nem tudják, mivel nyilván nem merik conscribálni. Voltak hajdan szép számmal a reformátusok, de a’ templom el vétele után vagy meg haltak, vagy másuvá köl167 Galgóczi Ferenc 1745-1764 között volt pápai plébános. Életrajzát közli KISS 1908. 132-133.
