Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
Pápai egyházmegye 325 Emlékeznek a’ mostani lakosok is Földvári, Őri, Szent Péteri nevű prédikátoraikra, utolsó prédikátorok, ki közülök ki verettetelt, volt Radotzi Sigmond. Azt a kö templomot is, melyben most az uraság tisztartoja a vendég fogadóssal és kertészszel csak harmadik vasárnap jár, egyébkor mindetig be zárva lévén, hajdani földes urok, Botka Ferentz református úri ember építtette. Hallották azt is, hogy a kurutz világban Orbán István harangjokat (mellynek most is bírásában vágynak) a’ maga kocsiján bujdosván, magával hordozta, ’s úgy tartotta meg. Isteni tiszteleteknek gyakorlásától és templomoknak ususátol meg fosztattak ez előtt 16 esztendőkkel160 néhai gróf Nádosdi Boldisár által, ki is az elöljárókat rabsággal, tömlötzözéssel fenyegette, ha a templomot néki által nem adnák. Fenyegetésivei eleinte nem gondolván inkább instantiára jártak hozzá Pápára, de nem csak meg nem kérlelhették a’ grofjokat, hanem annak felette ez instansok. Császár Ferentz, Orbán István, Átsi János előle ki verettettek. Azután ezzel bíztatta őket, hogy ha a’ templomot és parochiát oda engedik, más helyen mestert enged nékik tartani, ha pedig szépség szerint nem engedelmeskednek, tsak mesterek sem lészen.161 így osztán a’ sok vexát el unván, és a’ sok szomorú példáknak látására szívek el olvadván a’ kulcsot oda engedni kénteleníttettek. A’ templomot el foglalván két napot engedett a fent említett Rádoczi Sigmond prédikátornak az el költözködésre, azzal fenyegetvén meg, hogy ha két nap alatt ki nem takarodik falujából, mindenét fel rakattya, és a’ határon le szorattya. El tiltattak akkor régi temető helyeknek ususátol is. Rába György tisztartó által a fent titulált gróf nevével, és a magistratualisoktol a határon Lak felöl mutattatott nékik temető hely, hová temetkeztenek mind addig, míg helységek Boldisár groíjok halálak után szállott fent titulált mostani grófjokra, kinek sérelmeket panaszolván elébbi temető helyeket mingyart viszsza engedte és azt is mondotta, hogy ha templomjok ritu Romano fel nem volna szentelve, és képekkel meg nem volna rakva, azt is viszsza adatná, de már annak viszsza adattatása királyi jussára tartozik. Vettettek a nyárádi plebanus162 stolaja alá, kinek a keresztelésért és egyház kelőért fizetnek 11 garasokat, a’ mesterének 1 garast, temetésért, akár jelenik meg maga, akár sem, 10 garasokat, esküttetésért, sőt tsak a’ ki hirde- * 6 kátora 1618-ból ismert. THURY 1998. I. 199. Az egyházmegyetörténet a reformáció kezdetét Dákán ismeretlennek tartja. TÓTH 1927. 26. A prédikátor elűzését a helytörténeti lexikon a Nádasdy család levéltárára hivatkozva 1752-re, Tóth Endre (visszaszámlálással!) 1758-ra tette. ILA-KOVACSICS 1964. 168., TÓTH 1927. 26. I6^ Tanítót csak 1783-ban fogadtak Kővári János személyében. TÓTH 1927. 27. I6‘ Simon György 1765-1784 között volt nyárádi plébános. RAICZI 1992. 302.
