Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
Pápai egyházmegye 319 15. Gyímóth. 139 Veszprém vármegyében gróf Eszterhazi Károly egri püspök jószága. Ezeknek volt szabad exercitiumok, melynek kezdetére senki nem emlékezhetik,* 139 140 a’ mostan élők attyaiktol hallották, hogy Gyimotot mindenkor protestánsok lakták, és hajdan pápisták is benne alig találtattak. A török és kurutz háborúkban el pusztulván a falu, újra mindenkor protestánsok szállották meg. Azok építtették meg a’ templomot is, anünt tsak emlékezhetnek a’ mostan élők. Mindenkor confessión lévő prédikátort tartottak, mind addig, míg nem anno 1752. gróf Eszterhazi Ferentz141 egy ispánynyát ki küldötte hozzájok Pápáról illyen izenettel, hogy a’ prédikátor közülök takarodjék ki. Minthogy a pápai ecclesia az előtt csak két héttel tolláltatott,142 nem bátorkodtak resistálni. Volt ugyan a lakosok között egy Vida István névű, áki hogy szóval láttatott magát a grófnak ellene szegezni, Pápára, a tőmlötzbe vitetett, és meg verettetett. A’ prédikátor, Baxai Mihály ki üzettetvén Rá- doczi Sütő János oskola mesterek közöttök meg hagyattatott, és egy gazda embernek, Vajda Istvánnak hazában tett naponként könyörgéseket 3 esztendőkig, de azt is osztán gróf Eszterhazi Károly közülök ki űzte, és igy mind e mai napig confessiojokon lévő tamttojok nélkül van. Az ugodi plebánus- nak143 stólája alá vadnak vettetve, akinek esztendőnként minden gazda fizet 30 denarios, fél öreg köböl gabonát, mesternek 12 denarios, 1 fertály gabonát, keresztelésért és egyházkelésért 31 denarios, temetésért, ha öreg, 50 denarios, ha gyermek, 25 denarios. A mesternek a’ ki kísérésért 12 denarios, nappali és éjjeli virrasztásért külön külön 12 denarios, harangozásért 5 denarios. Amely földeket az előtt a prédikátor és mester birt, újra osztódván a’ határ, azok helyett más földek excindáltottak, mellyeket az ugodi plebanusnak és mesternek mindenképen cultiválnak. A’ melly rétet ez előtt a’ prédikátor birt, mellyen 10 szekér széna is meg termett, minden esztendőben meg kaszállyák, felgyüjtik, be is hordják, felét a plebánusnak, felét a mesternek. Ezenkívül a’ plébániához meg kivántató minden munkához kéntelenittetnek. bői két Némethi nevű volt: Némethi István Nyárádon, Némethi György Szerecsen[y]ben szolgált. THURY 1998. II. 24. Mindketten egy évi börtönt szenvedtek, ahonnan — a börtönőrök figyelmetlenségét kihasználva - 1675 nyarán megszöktek. Uo. II. 53-54. 139 A pápai Esterházy uradalom része. FÜLÖP 1994. 246. 140 Gyimót 1618-ban már a pápai egyházmegyében működő református eklézsia volt. THURY 1998. I. 199. 141 Gróf Esterházy Ferenc (1683-1754) tárnokmester 1721-től haláláig irányította a pápai uradalmat. HUDI 1995c. 26. 142 A pápai reformátusok vallásgyakorlatát megszüntető királynői rendeletet az 1752. május 12-én Pápán tartott vármegyei közgyűlésen hirdették ki, s hajtották végre. TRÓCSÁNYI 1981. 57. 143 Szakács Pál 1767-1779 között volt ugodi plébános. RAJCZI 1992. 332.
