Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
308 Pápai egyházmegye Az el vett templom mostan is meg van régi formájában, ha nem hogy a reformátusoknak robotolások által falai meg magasittattak és ujj torony épitetett, a’ harang is reformátusok által szereztetett, most is a nevek rajta vannak. Kivánságok vagyon, tehettségek is volna oratóriumnak építésére és egyházi szolgáknak tartására.104 Sem mester, sem notarius nintsen, aki gyermekiket tanítsa. Keresztelésért tápi plebánusnak fizetnek 1 marjást, egy ház kelőért 1 petákot, esküttetésért 2 marjást, de ez előtt való időkben halott temetésért kért 10 forintot is, mesternek 15 denarios. Találtatnak még mostan is 400 reformátusok, Lutheránusok 4, kik Rédére járnak 1 mértföldnyire isteni szolgálatra. Minden esztendőben a tápi plebánus számára a’ pápistákkal együtt (kik 140 vágynak) cultiválnak 100 mérő őszi és 10 mérő tavaszi alá való földet, a’ pápista mester számára ugyan annyit, a’ templom számára ugyan annyit.10" Ezen kívül minden különös pár személy esztendőnként fizet azon plebánusnak 7 garasokat és fél győri mérő gabonát. 7. Táp. Győr vármegyében gróff Eszterházi jószága.106 Az ecclesia benne árva, mellyben a’ török háború előtt is minden emberi emlékezeten fellyül confes- sioján lévő prédikátora volt. Hanem anno 1701. a volt páter jesuiták, kik azon időben ezen helységet hypothecario jure bírták, akkori üsztartojok Rudolph Ferentz által Pető György nevű prédikátort kiverette,107 Győrből hozván magával 24 muskatérosokat és a’ vármegye szolga biráját, Posgai Adámot. Ugyan akkor Péntek Györgyöt és Varga Istvánt mint az ecclésiának elöljáróit kapu fél fához kötözték, ottan minden méltatlanságot rajtok el követtek, mig nem a’ templom kulcsát kezekből ki adták. Annak utánna újjabb kegyetlenséggel éltek, nüg nem a’ falu petsétjét kezekben vehették, amikor osztán csináltak egy recognitiónalis levelet, mintha magok a’ reformátusok önként adták volna által a’ templomot és többé jussokat nem is akarnák hozzá tartani. A kurutz revolutio alatt meg engedödőtt ugyan, hogy itten református prédikátor szolgáljon, de nem a’ templomban, hanem csak egy színben, de a’ 104 1784-ben Táp és Tápszentmiklós együtt szerzett templomépítési engedélyt; a szentmiklósi oratóriumot 1796-ban építették fel. TÓTH 1927. 99. 105 A reformátusok 1784-ig tartoztak a tápi plébános stólája alá. TÓTH 1927. 99. 106 Ekkor a gesztesi Esterházy uradalom része. Esterházy Miklós örökösei bírják. FELHŐ 1970. 123. 107 Az egyházmegyetörténet szerint a jezsuiták 1700. március 5-én foglalták el a templomot, s kergették el Újvári János prédikátort. TÓTH 1927. 96.
