Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)

Komáromi egyházmegye

Komáromi egyházmegye 251 Contributiót fizetnek a Helvetica confession lévök 1000 florenos és 77 denarios. Domestica cassába 388 florenos és 74 denarios. 15. Kolos Néma. Nemes Komárom vármegyében vagyon.91 92 Emberek emlekezetit felyűl haladja ebben lévő exercitium. Földes urai igen sokan vágynak, külömbözö vallásuak, úgy mint pápisták meltóságos szent mártoni apat ur, gróf Eszterházy, tekintetes Zámory Ignátz, Helvetica confession lévő tekintetes Patonai Sámuel, Lutheránus tekintetes Torkos Pál urak.93 Vagyon benne 314 élő lélek. Nemely kevés pápistákkal az egész helység contribual 296 florenos és 65 denarios. Domestica cassába 56 florenos és 79 denarios. 16. Szap. Nemes Győr vármegyében.94 Nemes curiákbúl álló helység.95 Vagyon benne virágzó eklésia, rnelly az ö szabad exercitiumát legelső reformatioáig, úgy­mint 1615. esztendeig fel viheti és attúl fogva való prédikátorait elő számlál­hatja, mellyrül vagyon a’ régi matriculaikból való consignatiójok.96 Vagyon benne 150 lélek. Vagyon egy levelek de anno 1673. akkori nemes vármegye vice ispánjának subscriptiójával, vármegye esküttével edjiitt, a’ szapi parochiális fundusrúl. Ennek filiája vólna Nyárad inscriptionalis possessió a’ méltóságos gróf Illyésházi János ö excellentiája kezénél, melly mint egy 24 esztendővel ez előtt foglaltatott a’ medvei plébániához.97 91 Csallóközi magyar község az Öreg-Duna mellett, református és katolikus lakosokkal. 92 Az 1681-es országgyűlésen az erőszakkal megszüntetett református egyházak közt szere­pelt, később újjászervezték, de vallásgyakorlatát a pannonhalmi apátság addig háborgatta, mígnem idős lelkésze, Szombati István 1733-ban lemondott. THURY 1998. II. 247., 307., 343., 346. 1774-ben református anyaegyház, katolikus filia van a községben. 93 Némán a pannonhalmi apátságnak, özv. Esterházy Károlynénak, Vigyázó Pálnak és Mi­hálynak összesen csak 6 egész 19/32 űrbéri telke, 14 telkes jobbágya van. FELHŐ 1970. 150. A 2511 holdas határ 82 %-a majorsági birtok. FÉNYES 1994. 154. 94 Duna-menti magyar község a Csilizközben, 1773-ban Győr vm. csallóközi járásában. 95 A közbirtokosság nevezetesebb famíliái az Argay, Goda, Matkovich, Török, Roboz családok. GYŐR VÁRMEGYE 57. A községben nem vezették be az urbáriumot. FELHŐ 1970. 118. 96 Az anyakönyv a szapi eklézsia alapítását 1615-re teszi. THURY 1998.1. 408. Gróf Hlésházy Jánosnak 2 egész 8/32 úrbéri telke és 6 telkes jobbágya volt Nyaradon. FELHŐ 1970. 128. A falu középkori templomát 1800 körül építették át. GYŐR VÁR­MEGYE 42.

Next

/
Oldalképek
Tartalom