Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Komáromi egyházmegye
Komáromi egyházmegye 249 9. Rété. Posony vármegyében vagyon, melynek minemű szabattsága légyen, meg mutattya a soproni diétának alkalmatosságával condaltatott 26. articulus 1681. esztendőben. Nemessek mind és contributiot nem fizetnek. Nem adódott bé, hány lelkek vágynak benne. 10. Megyerts. Nemes Komárom vármegyében situaltatott. Mikor kezdődött benne az exercitium, emberek nem emlékeznek reá, mivel igen régi.78 79 80 Helvetica confession lévő lelkek találtatnak benne 315. Földes ura meltóságos gróf Zichy Ferentz, pápista. A helység reszszerént nemes, nagyobb részént pedig nemtelen. Pro anno 1773/4 fizet királyi adót fiorenos 126, denarios 87 4/8. Domesticaba fiorenos 49, denarios 30. 11. Aranyos. Nemes Komárom vármegyében vagyon, curialis nemes helység. Isten kegyelméből virágzó benne az ekklésia, melynek exercitiumáról a Pesti Comissionak alkalmatosságával, legtöbbnyire Catholicus éltes fatensek és testisek által ez jött ki, hogy Aranyoson ante hominum memoriam vólt Helvetica confessión levő ekklésia,7Í hanem az országban esett revolutio miatt, mikor a török Újvárból ottan ottan ki tsapott, egyszer le is vágott Aranyoson 18 gazdákat, következésképpen a gyengébb nép mind Komáromba vette magát innen, igy az exercitiumnak is kellett cessalni. De meg tsendesedven az ország, a lakosok is megtelepedvén Aranyoson, a régi ususba ismét béallottak az isteni tiszteletre nézve is, és folyt az exercitium, mig valami Hof Kircher nevű komáromi commendans ki jővén németekkel, tudniillik fegyveres neppel edjütt, via facti a praedikátort és a mestert innét fogva elvitte. Ettölfogva ismét négy vagy öt esztendeig cessált.8" Hanem az 1681. esztendőben tartatott sopronvi ország gyűlésének alkalmatosságával meg értven a decretumot, hogy a melyek in usu vágynak, maradjanak articularis ekklésiák, mindjárt felébredtek az aranyosiak is, és durante adhuc eadem Diaeta81 mind praedikátort, mind mestert állították bé, és attólfogva mindenkor és szakadatlanul vólt exercitium Aranyásón.82 78 Első ismert prédikátora Famadi György 1650-ből. THURY 1998. 1 509. 79 Aranyos első ismert prédikátora EÍénesdi Máté 1650-ből. THURY 1998. I. 509. 80 A vallásgyakorlat szüneteltetéséről THURY 1998. I. 247. 81 miközben még tartott ugyanaz az országgyűlés 82 1794-ig a régi templomot használták, ekkor újat építettek. KOMÁROM VÁRMEGYE 47.
