Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Barsi egyházmegye
158 Barsi egyházmegye resztényibb intelmet intézett, mely említve van a Magyar Törvénytárban. Ezeknek első fejezetében meghatározta a katolikus hitet, és kinyilvánította, hogy csak azokat az eretnekeket162 nem kell sem gyámolítani, sem megvédeni, akik a Szentháromság [személyeit] szétválasztani, kisebbíteni vagy növelni merészelik. Mivel tehát mi ugyanazzal a hittel valljuk a Szentháromságot, Krisztus megtestesülését és a megváltás művét, mellyel István király kifejtette, nem vagyunk eretnekek, hanem katolikus hitet valló keresztények. Továbbá a 6. fejezetben nem csak országa lakóinak gyámolítására intett, hanem a vendégekére is. Mivel pedig ezt a szent királyt teljességgel a kereszténység terjesztésének szándéka vezérelte, ezért semmi sem akadályoz bennünket, hogy úgy gondoljuk, ő ama lelki táplálékot is ismerte, ami a testinél fontosabb és szükségesebb. Márpedig a lelki táplálék ez: Isten titkainak szolgálata, az Ige hirdetése, a nép összejövetele a templomban, az imádság és a keresztények gyermekeinek nevelése. Mivel pedig ennek szívünk mélységes bánatára híjával vagyunk, a korábban benyújtott kérvényünkben kifejtett indokok alapján továbbra is Szentséges Felségetek szent lábai elé borulván igen nagy hódolattal könyörgünk az abban igen alázatosan kért császári és királyi kegyért, vagyis egy igen kegyes rendelet reményéért, amely a felépítendő templom, valamint a lelkész, illetve a kántorok és az iskola számára alkalmas kis házak felállításához telekről és anyagiakról [rendelkezik], Legszentsége- sebb Felségteknek alázatosan mellékelve térdre borulva előterjesztünk egy szerződést, melyet Kissalló faluban néhány, a mi hitvallásunkon lévő földesúr készített, miszerint a fent említett épületek nekünk, adófizetőknek egyáltalán semmibe sem kerülnek, hacsak nem kézi és szekeres munkába, amelyet mi Istenünknek igen Szentséges Felségtekért és az egész császári házért, magunkért, feleségeinkért és gyermekeinkért óhajtunk felajánlani. És mivel a mi adófizető lakóink helységei az országnak abban a részében fekszenek, ahol faanyagért majdnem annyit kell fizetni, mint kőért, továbbá a faanyag egyrészt könnyen saját maga hamujává válik, másrészt pedig veszélyes a szomszédságra [leselkedő] végzetes események miatt, ezért igen odaadóan kérünk egy jóságos rendeletet arra nézve, hogy azt a templomot, amelyért alázatosan könyörgünk, és amit császári és királyi kegyéből remélünk, tartós anyagokból építhessük fel. Legszentségesebb Felség! Nem a miénk, hanem Istené, amit kérünk, és bizony azé az Istené, aki irgalmat kér áldozatként163. Mi, akik Legszentségesebb Felségtek 162 Kurcz Ágnes fordítása szerint haeresiarcha = eretnekség fejeinek szolgája. Szent István király intelmei Imre herceghez. In: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp., 1983. 55. 163 Jézus szavai a Mt 12,7 szerint, aki Oz 6,6-ot idézi: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot! A Vulgáta szerint: Si autem sciretis, quid est: „Misericordiam volo, non sacrificium. ”,
