Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Hadi József–Jakab Réka: A Dunántúli Református Egyházkerület 1774-ben
14 Bevezető tanulmány esperesi igazgatás hatékonyan el tudott érni. Ilyen egyházmegye volt a komáromi vagy a fél Dunántúlra kiterjedő pápai.21 Az esperesi székhelytől távol eső protestáns települések összeírása minden valószínűség szerint a kérdőpontokra megküldött válaszok alapján történt. A komáromi egyházmegyéhez tartozó legészakibb település, a Pozsony vármegyei Rété esetében például ezt jegyezték fel: „nem adódott be, hány lelkek vágynak benne”. Az összeírásra tervezett két hónap nem volt elegendő ahhoz, hogy az egyes egyházmegyék esperesei végiglátogassák a gyülekezeteket, és a helyszínen rögzítsék az adatokat, ill. a tapasztalatokat, így a vizitáció elkészítése szeptemberre is áthúzódott.22 Több jel arra mutat, hogy az esperesek a székhelyhez közeli falvakat ténylegesen is meglátogatták.23 A pápai egyházmegye összeírásában magának a szuperintendensnek a kézírását találjuk. A drégelypalánki egyházmegyében csak 1776-ban van nyoma annak, hogy a kérdőpontok alapján felmérték egy-egy eklézsia állapotát. Bár egységes szempontok szerint, előre megfogalmazott kérdésekre adott válaszok alapján kívánták végrehajtani az összeírást, az eredmény egyházmegyénként igen különböző lett. Úgy tűnik, minden esperes a maga belátása szerint járt el és hajtotta végre az egyházkerületi határozatot. Az összeírások beküldéses eljárását látszik alátámasztani, hogy az egyházmegyéken belül az egyes falvak összeírásának részletességében is nagy eltérések vannak. Néha csak 3-4 sorban jegyezték le a válaszokat, más esetben több oldalon. Nem minden település esetében válaszolták meg mind all kérdést, és nem gyűjtötték össze, másolták be a vallásgyakorlatuk ügyében keletkezett iratokat. Minden egyházmegye esetében összeírták az ún. árva, azaz prédikátoruktól, templomuktól megfosztott közösségeket, illetve a filiákat. Legtöbb esetben közölték a katolikus és evangélikus lakosság lélekszámát is. Ha ezt nem tették, közölték annak okát, pl. azt, hogy a katolikus földesúr közelsége miatt nem mernek a katolikusok száma felől tudakozódni. A peremartoni egyházmegye területén három olyan eklézsiát is számba vettek (Bozsok, Csősz, 21 A pápai egyházmegyében fekvő Nórápon pl. a pápai prefektustól való félelem miatt nem merték összeírni a római katolikusokat. A vasi Szőce (a kéziratban tévesen Bőtze) esetében a falu távolsága miatt nem tudtak informálódni. 22 Pl. a barsi egyházmegye összeírásában olvasható: Anno 1774 mensibus Julio et Augusto introserta conscriptio peracta, menseque Septembri compilata est. Tehát a július és augusztus folyamán gyűjtött adatokat szeptemberben összesítették, és ekkor állították össze a jegyzőkönyvet. 23 A veszprémi egyházmegye gyülekezeteit augusztus folyamán, egy nap több falun végighaladva írták össze.