Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Fábián József, a tudós prédikátor

Fábián József, a tudós prédikátor 15

Első jelentős állomáshelye, Vörösberény különleges helynek számított, hiszen 1625-től a győri jezsuiták birtoka volt.16 A jezsuiták az 1630-as évek végén kezdték meg a reformátussá lett falu és a környék lakosságának visszatérítését, de Vörösberény esetén csak rész- eredményeket — a katolikus egyház megszervezését — értek el. A rend feloszlatása (1773) után a Magyar Kamara lett a földesúr, amely rendszerint bérbeadással hasznosította az uradalmat.17

A vörösberényi református egyház javainak 1820-ban készített összeírásakor nem kis büszkeséggel állapították meg: A’ reformáta sz[en]t essclesia, egy a’ legrégibb, nevezetessen ’s a hajdani szomorú időkben legtöbb hányattatásokat ’s méltatlanságokat szenvedett, de mindeddig a’ maga tisztaságában meg maradott ’s virágzó r[e]- f[orma]ta ekklesiák közzül: a’ mint hogy lakossai a’ régibb időkben egészen, most pedig keveset kivévén — reformátusok.”18 Ez a — reformátusok számára kedvező — helyzet a XIX. század végéig fennállt; a katolikusok csak a környék (Füred, Fűzfő) iparosításával, az

I. világháború után kerültek túlsúlyba.19

A vörösberényi református egyház megfelelő körülményeket tudott biztosítani a Nagy István prédikátort (1783-1793) felváltó Fábián Józsefnek. A kamara által 1795-ben készített térképen pontosan feltüntették a református prédikátor és tanító birtokát. Eszerint a prédikátornak 5/8 nagyságú beltelket és egy egész jobbágytelket (24 hold szántót, 6 3/8 kaszás rétet), a tanítónak (ludi rector) 2/8 beltelket, s nagyjából fél jobbágyhelynek megfelelő külsőséget (11 hold szántót, 4 2/8 kaszás rétet) biztosítottak.

A tényleges állapot a későbbiekben, így 1820-ban sem változott lényegesen. Mindkettőjük földjeit régi szokás szerint a faluközösség művelte, a termést is a hívek hordták be. Az egyházközség ezen kí15 E fejezetből! Fábián József teológiai nézeteit külön nein taglaljuk, ennek bemutatása önálló tenulmányt igényelne.

10 HORVÁTH József: Vörösberény története. Vörösberény, 1070. 25.

17 Az 1780-as években Szentgyörgyi Horváth Zsigmond, 1796-1811 között gróf Zichy Károly nagyvázsonyi földbirtokos volt a bérlő. Vö. HORVÁTH: i. m. 1979. 53.

18 DREL II. 217. fond. A Veszprémi Református Egyázmegye iratai. A veresberéuyi egyház ingó és ingatlan javainak összeírása. Veresherény, 1820. február 10.

19 S. LACKOVITS Emőke: Vörösberény református lakosságának kapcsolatrendszere. Házassági kapcsolatok. = KREDICS László—LICHTNECKERT András (szerk.): Balatonalmádi és Vörösberény története. Tanulmányok. Balatonalmádi, 1995. 319-335., különösen 321.

FO 13 03