Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Fábián József és családja

1825 utáni években — pontosabban évtizedben — Fábián Gábor és Gedeon az adósságok nagy részét tisztázta. A veszprémi egyházmegye 1826-ban régi kamatok fejében 36 forintot, ezen kívül 57 forint 7 krajcár tőkét és ennek 1817-től járó kamatait követelte az örökösöktől, de azok a többszöri felszólítás ellenére sem válaszoltak.62

A dunántúli református egyházkerület 1825-ben fogalmazta meg követelését, melyet évente megismételt.63 Az ügy végére 1837-ben azzal tettek pontot, hogy a néhai Fábián Józsefnél az énekeskönyvek árában maradt 7 forint 30 krajcárt, mint „meg vehetetelent”, „elveszettnek” tekintették és kitörölték a restanciák (hátralékok) sorából.64

A száraz tények megengedik annak a tanulságnak a levonását, hogy a tudományos munka,, az írói ambíciók néha olyan súlyos áldozatokkal jártak, amelyek a családi háztartást is megrengették. Fábián esete még szerencsésnek tekinthető, hiszen idővel tisztázódtak az adósságok; nem úgy barátja és adóstársa, Ángyán János esetében, aki ellen a vármegye a csődeljárást is lefolytatta.

62 DREL II. 217. fond. A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyvei. 1826. július 12. közgy. jkv. No. 3. A követelés megállapításáról. 1827. február 7. közgy. jkv. No. 6. Márton Gábor egyházmegyei perceptor felszólítja az örökösöket tartozásuk kifizetésére. 1829. február 3. közgy. jkv. No. 22/b. Az örökösök a felszólításra semmit sem válaszolnak.

63 DREI, I.l.a. fond. A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1825. június 23-25. közgy. jkv. No. 86/a.

64 Uo.1837. július 5-8. közgy, jkv. No. 57.

£0 35 05