Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Életrajzi állomások

Vagyis Fábián az első tudós értelmiségi, aki a vegyes lakosságú (paraszti-nemesi) és felekezetű (református-katolikus) faluból indult útjára. Őt követte a lexikonban nem szereplő Mórocza Dániel (1792- 1864), aki szintén Alsóörsön született, jogot végzett, s uradalmi ügyészként tevékenykedett. Nyugalomba vonulása után Felsőörsön élt. A Gazdaságtudomány alapvonalai c. munkája (Pápa, 1844) a dunántúli református egyházkerületben elfogadott népiskolai tankönyv lett.11

Fábián József az elemi ismereteket a református népiskolában szerezhette meg. Gyermekként megismerkedett a nemesi gazdaságban folyó munkákkal: a földműveléssel, állattartással, szőlőműveléssel, de megfigyelhette a balatoni halászok életmódját is.

Nemesi születésű lévén, szülei előtt több lehetőség állt: gazdának szánják a jóeszű fiút, vagy pedig taníttatják. A gimnázium és a jogi tanulmányok elvégzése után a vármegyei és az uradalmi igazgatásban, vagy az állami bürokráciában is karriert csinálhatott volna — akárcsak a katonai pályán.

Ők azonban mindezen lehetőségeket elutasították, s a debreceni kollégiumba küldték gyermeküket, hogy az a papi pályára léphessen. Hogy miért éppen Debrecenbe? — A kényszerű választásnak az a magyarázata, hogy a pápai reformátusok szabad vallásgyakorlatának megvonása miatt 1752-1783 között az ősi pápai kollégium szerepét a debreceni és sárospataki kollégium vette át. A XVIII. század második felében a Dunántúlon szolgáló református lelkészek többsége Debrecenben, Sárospatakon, vagy — már a század végén — Losoncon tanult.12

Fábián megszokva az iskolai rendtartás szigorú fegyelmét, sikerrel megfelelt a követelményeknek. 1779. április 23-án a kollégium felsőbb osztályait kezdte meg, később pedig a teológiai tanfolyamot is elvégezte. 1789. szeptember 19-től a — kiváló tanulmányi eredményének köszönhetően — a kollégium seniori tisztét töltötte be.13

A természettudományos érdeklődést a debreceni kollégium szilárdította meg benne. Tanárai közül Hatvani István (1718-1786) természettudományi munkáival szerzett nemzetközi hírnevet magának. Iskolatársai közt találjuk Pethe Ferencet (1762-1832), a későbbi gazdasági szakírót, a keszthelyi Georgikon tanárát, s a fiatalabb

11 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Bp., IX. 1903. 316-317.

12 KIS Ernő: A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története 1531-1896. Pápa, 1896. 94-139.

13 Érdekes, hogy a debreceni kollégiumtörténet Fábián nevét meg sem említette. BARCZA József (szerk.): A Debreceni Református Kollégium története. Bp., 1988.

&0 10 03