Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)
Források
Télben a’ pincze lyukait szalmával dugják be, vagy egyébbel minden héten, vagy legalább minden két hétben meg kell szellőztetni. A’ nedves pinczékben gyakran meg is kell törölgetni a’ hordókat kívülről ruhával vagy kefével, belől pedig az akonu körül, a’ hova valami nyálkás sepredék üllepedik, tisztitó borostával. Ez a’ tisztítás végbe menvén, a’ hordókat meg kell töltögetni, hogy a’ bor meg ne virágosodjon, vagy pené- szedjen, de nem vízzel, hanem borral, még pedig vagy hasonló neművel, vagy jó kifőtt borral. Ha valahol foly a’ hordó, a’ krétát meg kell tömi, faggyúval öszve gyúrni, ’s azzal kell bekenni. A’ tsapos bornak, mellyet nem lehet megtölteni, egy kis szerecsendió virág inslágot kell adni, mellyet először pálinkába kell megáztatni. A’ seprős bor igen erős, és nem eléggé kellemetes, ha azért ezt meg akarják inni, vagy eladni, tehát le kell azt vonni a’ seprőről, noha sok borokat a’ seprejekről is eladnak és megisznak. Rendszerént úgy vonják le a’ bort, hogy tsapon valami edénybe kieresztik, és töltikén az üres hordóba bele töltik, de így az illatjából és erejéből sok elrepül, úgy hogy a’ bor a’ többszöri levonás vagy fejtés után, gyengévé és vizessé lesz, azért néinelly országokban bőr tsöveken vonják azt le, a’ mellyeken, ha mind a’ két hordó egyforma nagyságú, a’ teliből az üresbe, feléig által megyen a’ bor, hogy az egyforma nyomás megmaradjon, a’ másik felét fúvóval hajtják által, mellyet a’ tele hordó szájára úgy oda tsinálnak, hogy semmi levegő ki nem jöhet. 3. A’ megromlott bornak megjavítása. Valamint más dolgok, úgy a’ bor is, alája vagyon vettetve a’ nyavalyáknak, vagy elromlásnak. Közönséges nyavalyája ez: hogy gyakran megvirágosodik vagy pené- szesedik, de ezenn könnyű segíteni, ha a’ hordót egész színig töltjük és a’ rajta úszkáló penészt lefújjuk, és a’ még talán belöl lévőt, a’ hordó fenekének térdünkjkjel való nyomása vagy döfölése által kinyomkodjuk. Ha tsapon van a’ hordó, úgy hogy nem lehet megtölteni, valami botot kell a’ száján bele dugni, ’s azt hirtelen visszahúzni, arra a’ penész reá ragad, mellyet le kell rólla törölni, ’s így kell tselekedni mindaddig, míg minden penész ki lesz húzva. Hogy ujjolag be ne pillésedjen, ántslógot kell néki adni. Ha télben a’ bort messze viszik, és meg talál fagyni, ha sokáig melegbe és mozgásba van, ha só és büdös gőzölgések veszik körül, illyenkor meg szokott nyúlósodni, de többnyire magába ismét helyre jő. Többnyire a’ nyúlósságnak az az oka, hogy vagy erőtlen a’ bor, vagy felolvadt a’ borkő benne, vagy a’ sepreje romlott meg, vagy a’ borban lévő só, olaj, erő és víz szabadult el. Az erőtelen bort, két harmadrész mustftjal, vagy valami jó borral meg lehet orvosolni, és a’ megromlott seprejüt is, más jobbra lehet vonni, hanem a’ legközönségesebb eszköz az, hogy a’ bort megtisztítják vagy betsinálják. A’ viza hójag által megyen véghez, mellyet borba felolvasztanak és jól felkevernek, végezetre jó borral megvékonyítják és valami páltzának szüntelen való keverése által, a’ zavaros borba bele töltik. Tíz akó borra egy, vagy legfellyebb másfél lotot173 vesznek: mindaz,onáltal vigyázni kell, hogy ha seprős a’ bort fel ne háborítsák, így a’ ragadós viza hójag, min173 latot 101 G3
