Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)
Visszaemlékezések
indultak és siettek Veszprém felé. Éjfél előtti 11 órakor szerencsésen haza is érkeztek. Az osztrák csapat elmenetele után néhány napokig a legnagyobb bizonytalanságban lebegtünk, legkisebb bizonyosat, valóságot megtudni nem lehete. Hétfőn, 8-án hallotuk, hogy magyar táborunk és az egész országgyűlés Pestről elvonult Debrecenbe, s vidékére.297 Az osztrák sereg pedig e hó 5-én minden akadály nélkül bement Pestre. 10-én a piaristáknál szétdúlt oskoláink ismét helyreálltak. Hétfőn, 15-én a megyeházban nagygyűlésnek kellett volna tartatódni, mely azonban szigorú tilalom következtében elmaradt.298 Kedden, 16-án délután 1 óra volt, midőn a palotai Széles utcában kifelé ballagék, egy ösmerősöm halada előttem, kire rákiáltva kérdém: — Hova sétál, barátom? — ki is visszatekintvén felele: — Majd kimegyek a jöendő299 katonák eleibe, mondják már kinn állnak a fehérvári országúton nem messze a várostól. — Hisz már egész héten mindig mondják, ma jönnek katonák, holnap jönnek katonák, örök mindig jönnek, s ide mégsem érnek soha. Annyi most az a sok „azt mondják”, hogy az ember feje szinte kábult bele. így beszélgetve haladánk tovább-tovább az olvadozott, nyálkás úton, mígnem kiértünk a városból, hol a sokaság közt egymástól elválván, egy szivart gyújtók meg, s azt számba dugva magam ballagtam kijjebb a többi ácsorgó s jöendő katonákra váró emberek közt. Amint kijjebb egy dombra értem, honnand már messzebb láthatni a fehérvári úton, néhány puskalövésnyire egy jókora csoport gyalogkatonaság állt előttem. Nyugvási helyzetben álltak kisebb nagyobb csoprokban, puskáik tábori gúlákban összerakva. Még nem értem egészen közel hozzájok, midőn vezértisztjük elkiáltá a Habt achtl-ot,300 melyre puskáikat ragadva kezökbe, hadisorba álltak. Pár perc múlva pedig újra hallatszott a vezértiszt hangja: — Habt rechst, marsch!301 — s megindult a hadtest és lassú lépésekkel dobszó nélkül közelede a város felé. Eliparkodtam előre, s messze hátrahagyva az utánam csendesen haladó katonaságot, az utca végénél álltam meg a bámuló sokaság közt. Rövid negyed óra múlhatott el, mire a jövő katonaság eleje eleibénk ért s előttünk egy hatalmas Haiti-kiáltásra302 megállapoda. Néhány percig állt veszteg, mialatt kívülről az országútról egyre szaporoda a mindenféle katonaság. 297 A magyal’ kormányzat 1849. január 1-jén kezdte meg a főváros kiürítését. 298 Az 1849. január 15-ére összehívott megyegyűlést Petrichevich-Horváth ezredes január 13-án kelt parancslevelével tiltotta be. VeML V. 101 .a. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 1849. No. 59. 299 jövendő, érkező 300 Vigyázz! 301 Jobbra át, indulj! 302 Állj!-kiáltásra 212
