Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)
Visszaemlékezések
an, 10-en, s többen is. Beszéltek, súgtak, búgtak, egyik helyről eloszlottak, másikon ismét összecsoprosodnak, a városház kapuján egyik be másik ki, jöttek mentek. El nem tudtam gondolni micsoda mozgás ez, melyet én borbélyműhely ajtónkból néztem jó darab ideig. Végre kiálltam az ajtó eleibe, s egy előttem elsiető polgárt megállítván kérdém tőle: — Miféle nagy mozgás ez? — Népfelkelés lesz — felele az és odább sietett. Beléptem ismét melegre fűtött műhelyünkbe, melynek ajtaját még jól be sem tevém, midőn a várostól egy poletás nyita be, s jelenté, hogy első alispánunk, a főszolgabíró és a városbíró parancsaik következtében, minden polgárember, különösen háztulajdonosok, valaminémű fegyverrel, 7 órai harangszókor a vásártéren megjelenjen. Kinek fegyvere nincs, jelentse magát előbb a városházban, hol azt azonnal kapni fog. — S mire lesz jó ez a népfelkelés? - kérdém a poletást mosolyogva. — Hát ’szén jön az ellenség! — felele ő hévvel. — S ha jön és hatalmas erővel jön — mondám —, mit akar vele elkövetni e maroknyi veszprémi nép? Ez a nép, melynek dárda vagy kasza ellenség ellen soha kezében nem forgott. Hogyan fog egy családapa, ki az övéit szívének mélyéből szereti, ellenséggel szemközt állni, s azzal megvívni? A poletás vállat vonítva mondá: — Ez most az egyszer így van! — s azzal elment. Hazamenék Sófíhoz, kinek is beszélém, hogy minő nagyszerű mozgás van a városban. 7 órai harangszó után ketten Földessel kimenénk kissé körültekin- tendők. Amint a Horgos utca végén kiértünk a piacra, s a Szabadi utca felé irányzánk utunkat, az úgynevezett Kapuvári-ház előtti kis téren, talán 20 vagy 30 emberek álltak egy csopron, kinek dárda, kinek kasza vállán, összebújva érthetetlen csenddel, mintha valamit lesnének, susogtak inkább, mint beszéltek. Mi is csendes léptekkel haladtunk el mellettük, s a Szabadi utcán végig- menvén, balra a vásártérre kanyarodánk, mely közepe táján jókora csoport embertömeg feketedett a sötétben, s fölöttük látszottak fegyvereik végei is. Kissé amodább 3 ágyúk álltak készen, négy-négy ló beléjök fogva, melyeknek fedezésökre vagy 100 rendes gyalogkatonák álltak ott szuronyos puskákkal. Kijjebb, a Fehérvári út felé ismét egy jókora néptömeg állt, városi lakosokból dárdákkal és kaszákkal fegyverkezve. Mi egymás mellett szótlan ballagva a vásártéren kívül bekanyarodtunk a palotai Széles utcába, melyben mindenhol kifelé siető felfegyverkezett városi lakosokkal találkoztunk. A luteránus templomhoz285 érvén, annak átelleni ház előtt vagy 30-40 huszárok ültek lovaikon majdnem néma csendességben, kik előtt amint elhaladánk, s éppen a szegletháznál akartunk becsavarodni, egyszerre robaj támadt utánunk, visszatekintőnk, láttuk, hogy a huszárok indultak meg s felénk közeledének. 286 286 Az evangélikus templom a mai Kossuth utcában. 205
