Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)
Visszaemlékezések
tisztújítás, vagy melyik holdnapban, történetemhez mindegy lesz, csak annyi igaz, hogy Veszprémben a tisztújítás és Almádiban a szüret egyszerre voltak. Vasárnap délután volt, Sófim kocsira ült — kikkel, azt már megint nem tudom — és ment Almádiba, anyja szőlejébe szüretre. Másnap, ú. m. hétfőn (restourácio) tisztújítás volt, mely nap közönségesen minden harmadik esztendőben, hol előbb, hol utóbb megtartatott, és az a nap mindenkor nagy ünnepnapja volt a vármegyének. 65 Több szomszéd vármegyékből számosán jöttek akkor össze urak, előtte való nap és aznapon is ezerenként tódult össze a nemesség. Este dús lakomák tartattak egész a tobzódásig úr és pómép között, a pómép korcsmákban evett-ivott a bírákká lenni kívánó uracsok erszényeinek rovásukra, (de még úgy is jól mondjuk, ha azt mondjuk, hogy a korcsmárosok rovásukra, mert többen azok közül máig sem kapták meg a lakoma árát). Midőn osztán már a borszesz működni kezdett a nemes fejekben, ki legyen vic’ispán (alispán), ki legyen a főbíró, s ki legyen a szolgabíró s. a. t. ez jött az iccés üvegek közt restourácio alá.66 Ennek megvitatása osztán gyakran sok véres fejeket is készíte. Majd később értelmesebb leírását adom a tisztújításoknak, most csak történetemet folytatom.67 Mondom tehát, hétfői napon volt a tiszújítás, előtte való nap vasárnap elment Sófim szüretre, s én egyedül maradtam a házban, melyet vacsoraidőig' híven megőriztem. Este 7 órakor bezártam az egész házat rozzant závárjaival, s felmentem principálisomhoz vacsorára. Vacsora után csakhamar elhagyám principálisom házát, s minekutána oly igen szép volt az est, a hold pompásan világított le a felhőtlen, gyönyörű kék égről a milliárd ragyogó csillagok közül, és oly igen sok emberek sétáltak fel- jebb-alább a piacon, részint veszprémi lakosok, részint már tisztújításra jött nemestársak, tehát nem haza siettem én is, hanem a zsibongó nép közt előrementem a tűztorony felé. A piacon álló ugrókút erányában, mely éppen akkor is pompásan csergedezett az esti csendben, s a tiszta víznek kilökött meghajlott sudara meg-megcsillámlott a hold fényében — két pajtással találkoztam, kik közül egyik velem egy conditióban lévő segédtársam, Bedekovics István nevezetű, másik valami Horváth Jóska szinte borbélylegény karöltve sétálónak felém. Midőn már közel valónak hozzám fennhangon mondá az utóbbi: — Ehol jön Francsics, ezt elcsaljuk velünk sétáim, s itt-ott benézünk a korcsmákba, hol a restouráló nemes társurak mulatnak s esznek-isznak a korcsmáros contójára.68 66 A megyéknek ;i tnivényes előírások szerint 3 évente kellett taitani tisztújítást, de ezt nem vették szigorúan. Veszprém megye reformkori tisztújítási időpontjai: 1831,1834,1837,1840,1843,1847. 66 Viceispán = alispán; főbíró, szolgabíró: járási tisztségviselő; Veszprém megyében a járások élére főszolgabírót, az aljárások (kerületek) élére szolgabírót választottak. 61 Francsics később mái- nem foglalkozott a tisztújítások leírásával. 68 számlájára 73
