Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)

Visszaemlékezések

— Hm! — mond ama ösmerősöm vállvonítva —, hát nem tudja barátom, hogy ezelőtt talán egy héttel Füreden egy fiatal uracsot kopasztott meg csúfo­san a makkan által.127 — Ez az első, amit hallok. — Persze, hogy úgy van, mégpedig azt beszéli felőle a rossz nyelvű világ, hogy vagy 8 ezer ezüst forintokat nyert egy éjjen át, hamisított kártyákkal, s hajnalban illanni kellett neki. Másik máskép adja meg ostobasága díját. Míg rám jutott pohár boromat hörpölgetém, Fridrikovics barátom, a csak borozó vendégek közül párral is beszédbe keverede, kik közül az egyik követ­kező történetet beszélé, melyet én vagy két lépés távolságról csak úgy fül­heggyel hallgatók. — Most ezekben a múlt napokban úgymond történt, hogy egy itt Füreden mulató Komárom megyei szolgabírónak katonája csekély pénzét eljátszván, ura öltönyeit zálogosítá el. S minekutána azon felvett pénzt is elkártyázta, magát pisztollyal és késsel megölni törekedett. A végzés azonban mást rendelt felőle, mert mindamellett, hogy fején pisz­tollyal, vékonyában késsel tetemesen megsebesítő magát, mégis életét végezni nem bírá, hanem élve a füredi kórházba jutott.128 Ilyen, s több eféle esetek elhárítása tekéntetében csakugyan nagyobb fel- ügyelés kívántatnék a felsőbbségtől. Azonban, ha én ilyen történetek leírásá­val vesződöm, s töltöm az időt, és soká olyan tárgyak felett okoskodom, me­lyekhez nekem semmi közöm sincs, majd csakugyan elkésem, és Alsóörsnél sem fogom meglátni a Balaton tükrét. Ezt gondolva tehát, még poharamban lévő kevés boromat csakhamar kihörpentém és sürgöltem útitársimat az in­dulóra. Még nem volt egészlen éjfél, midőn Füredről elindulánk, s a porból gazda­gon bővelkedő országúton Arács felé haladánk. Ama kis patakocska, mely a Nosztori völgyből szalad ki, hasítja Arácsnak egy kis részét, mely Füred felől fekszik, s túl a patakon áll egy korcsma, mely egy zsidó haszonbérlő birtoká­ban van. Midőn e korcsmához közeledénk, mond Földes megállva a patakocs­kán keresztül épített kőhidacskán: — Ebbe a korcsmába betérjünk urak, s valamit együnk és egy két pohár bort igyunk, mert én éhes vagyok, mint a farkas. A nevezett korcsma felé erányzánk lépteinket, melyhez midőn közeledénk, annak tárt kapuján azon pillanatban hajta ki egy kétlovas hintó. — Bárcsak ez engem elkapna magával Veszprémbe — gondolám magam­ban, s szó nélkül léptem be útitársim előtt a szinte tárt utcaajtón, melyen mi­dőn beléptem, valami kellemetlen nyikorgó zene, rendkívüli hahota és fület sértő vigyorgás ütötte meg füleimet. 127 kártyajátékon 128 A fürdőtelep kórházát 1821-ben létesítették. ORZOVENSZKY 1863.52. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom