Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)

V. Végkifejlet

V. Végkifejlet

327

bálta, mesterségének szabad űzhetése neki, mint különben is helybeli származásúnak, megengedtetett.

FORRÁS: VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 762.

286.

1849. szeptember közepe

Baráth Ferenc feljegyzése a komáromi kapituláció után Veszprém megyébe hazatért honvédtisztekről

Baráth Ferenc volt honvédszázados 1902-ben, több mint fél évszázaddal a komáromi kapituláció után, részben az 1848-as kultusz ápolása céljából állította össze a fegyverletétel után hazatértek listáját. Az általa közölt névsor természetesen nem pontos, ami arra figyelmeztet, hogy a kiegyezés-kori sajtóközlemények erős kritikával kezelendők. A listán szereplő személyek életrajzainak nyomon követésével például megállapítható, hogy többükkel nem Komáromban, hanem csak a kiegyezés után alakult Veszprém megyei honvédegylet összejövetelein ismerkedett meg. Cikkével valójában a kiegyezés után Veszprém megyében élő honvédtiszteknek állított emléket.

Az 1849-dik évi szeptember] hó első felében megkötött révkomáromi békealku után, e következő honvédtisztek maradtak még életben és tértek vissza szőkébb hazájukba, Veszprém megyébe:

Ezredesek: gróf Eszterházy Pál,'7° gróf Zichy Manó1?1 Alezredes: Kun Géza1?2

Őrnagyok: Horváth József,>?3 Szél[1] József, 174 Zombath István1^ 170 171 172

170 Gróf Esterházy Pál (1812-1877) 1848-ban nemzetőrségi őrnagy, majd a veszprémi önkéntes

nemzetőrzászlóalj parancsnoka, később a 18. honvédzászlóalj parancsnoka, 1849 januárjától a komáromi várőrségnél szolgált, hadosztályparancsnokként tette le a fegyvert. 1849- 1853 között emigrációban élt. 1864-ben részt vett az Almásy-féle összeesküvésben. 1867- 68-ban országgyűlési képviselő, s a Veszprém megyei honvédegylet tagja volt. BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., 1987. 143.

171 Gróf Zichy-Ferraris Manó (1808- ?) 1848 szeptemberétől a dunántúli önkéntes nemzetőrzászlóalj tisztje, december 15-étől honvéd őrnagy. 1849. január 19-én kilépett a hadseregből. BONA: i. m. (1987) 374.

172 Kun Géza (1814-1878) alezredes, az 1848. szeptemberében Pápán alakult 1. dunántúli (veszprémi) önkéntes nemzetőrzászlóalj, majd a belőle alakult 70. honvédzászlóalj parancsnoka, Komárom őrségével teszi le a fegyvert. BONA: i. m. (1987) 215.

■73 Horváth József (1811-?) őrnagy, bajai származású, 1849-ben a 40. honvédzászlóalj parancsnoka, majd június 14-től hadbíró a pesti országos rögtönítélő törvényszéknél. 1867-68-ban Veszprém megyében élt, az itteni honvédegylet tagja volt. BONA Gábor: i. m. (1987) 175.

‘74 Széli József (1813-1886) vasi birtokos, honvéd zászlóaljparancsnok, az 1848. december 28- án lezajlott bábolnai csatában súlyosan megsebesült és fogságba esett. A császári hadbíróság 1849. március 16-án Pesten 10 évi várfogságra ítélte, 1854-ben kegyelmet kapott, Ajkán telepedett le, 1867-68-ban a Veszprém megyei honvédegylet tagja volt. BONA: i. m. (1987) 310.

>75 Zombat (!) István (1825-1883) a császári seregből lép át, az Országos Nemzetőri Haditanácsnál szolgál, majd a központi és debreceni fegyvertár parancsnoka, Világosnál esett fog-