Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
V. Végkifejlet
272 V. Végkifejlet lési képviselővé.6 7 Megválasztatásában valószínűleg a háttérben meghúzódó Hunkár Antal kormánybiztos játszott meghatározó szerepet.? A következő héten a közrendet súlyosan veszélyeztető cselekmény a polgárőrség újjászervezését tette szükségessé. Az ellenség közeledtének hírére június 13-án tömeghisztéria tört ki, aminek következtében a németbarátnak tartott Reguly János német szabót brutálisan meggyilkolták. A csornai csata után a város katonai parancsnoka, Kmety György hadosztályparancsnok ostromállapotot hirdetett ki, melyet csak a veszély elmúltával, június 18-án szüntetett meg.8 9 A június 16-án megtartott tanácsülésen a kétségbeesett polgármester, Willax Antal, benyújtotta lemondását, de azt a tanács — a rendkívüli helyzetre hivatkozva - nem fogadta el. Ekkor arról is határoztak, hogy a Reguly- gyilkossághoz hasonló esetek elkerülésére a céhek segítségével polgárőrséget szerveznek.? 1849. június 23-án Pápa 50 napszámost küldött a komáromi vár erődítési munkáihoz.10 Június 30-án a nemzetőrség újjászervezését határozták el, s működésének szabályozására statútumokat alkottak.11 Erre annál inkább szükség volt, mert a magyarok számára veszteséggel zárult, június 27-én lezajlott ihászi csata után osztrák és magyar sebesültekkel telt meg a város, akiknek ellátására a várkastélyban és a zsidó iskolában rendeztek be katonai kórházat, amely élére a későbbiekben polgári felügyelőt is kineveztek. Ekkorra már köztudottá vált az orosz intervenció híre, amely nyugtalanságot keltett; a nyugtalanságot rémületté fokozta az egyre terjedő kolera.12 A közhangulatot jól tükrözte, hogy a városi tanács június 27-én az „általános ingerületre” és a „lelki elcsüggedésre” hivatkozva megtiltotta az állandó harangozást; csak a szokásos harangozást engedélyezte.^ A félelem nem volt alaptalan. 1849 júliusában-augusztusában a császári katonaság Győrből ellenőrzése alá vette, s kétszer is kegyetlenül megsarcolta a várost. Július 17-én reggel Putter Sándor, a Győrből érkező katonaság mellé kirendelt császári polgári biztos megjelent a városházán, s 6 előkelő és vagyonos túszt követelt, akik életükkel és vagyonukkal kezeskednek a mintegy két század katonaság békés bevonulásáért és kívánságainak teljesítéséért. Az elöljáróság tagja és az egybegyűlt polgárok nevében Willax Antal polgármestert és Könnye Ferenc főjegyzőt, a polgárság képviseletében pedig Bischiczky Józsefet, Stieder Jánost, Röszler Józsefet, ifjú Kelcz Józsefet, Grósz Ignácot és Schmidt Jakabot nevezték ki a küldöttség tagjaivá. 6 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülésének jegyzőkönyvei. 1849. No. 520. 7 VARJÚ: i. m. (1997) 69. 8 HUDI: i. m. (1984) 489. 9 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 526. 10 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 555. 11 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 557. 12 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 555. A 1849. június 8-án kitört kolerában naponta 14-20 lakos hunyt el. Vö. KAPOSSY: i.m. (1905), 100. ■a VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 555.
