Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
IV. Császári zászlók alatt
IV. Császári zászlók alatt 235 Január folyamán a társadalmi nyilvánosság korlátozására is sor került. A társadalmi érintkezésben korábban meghatározó szerepet játszó megyei kaszinókat a császáriak bezáratták, de a pápaival kivételt tettek. Azzal a kikötéssel fennmaradási engedélyt kapott, hogy politikával nem foglalkozik, s mindenféle rendbontásért az egyesület elnöke a felelős.'3 A lakosság nemcsak a katonai terhek (beszállásolás, ellátás), a megalázó bánásmód, hanem a gazdasági élet összeomlása miatt is szenvedett. A pénz- forgalom beszűkült, az áruforgalom akadozott. Az 1 és 2 forintos magyar bankjegyeket hivatalosan is be lehetett váltani, de az 5 forintos, s annál nagyobb címletű papírpénzt a zsidó kereskedők csak nagy veszteséggel váltották be, hogy azután az Alföldön árura cseréljék. A pénzügyi helyzet 1849 márciusában már katasztrofálissá vált: a helybeli kereskedők kénytelenek voltak a szükségpénzt is bevezetni. Az osztrák egyforintos bankjegyeket darabokra vágták, vagy 2 és 5 garasos papírpénzt (papírjegyet) adtak ki, melyet később készpénz gyanánt fogadtak el a vásárlóktól.1« A gyámatyák, akik a korábban több százezer forint forgalmú takarékpénztárat és a hozzá tartozó alpénztárakat kezelték, a felelősség terhe alól úgy vonták ki magukat, hogy lemondtak. A tanács ideiglenesen Vinkler Sámuel kereskedőt, tanácstagot bízta meg a pénztár vezet ésével.‘s A pénztárban elhelyezett tőkék után járó kamatok beszedését azonban Vinkler sem vállalta; arról a tanácsnak kellett gondoskodnia.* 16 A pénzügyi nehézségeket fokozta, hogy a lakosság szabotálta az adófizetést, melynek 1848. november í-től a közteherviselés jegyében kellett volna eleget tennie. Sok esetben az ingatlan adásvételeket sem vallották be a tanács előtt, ami miatt jelentősen csökkentek a tűzi és más pénztárak bevételei, s a városi intézmények fenntartására fordítható költségvetési kiadások.1? Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a katonai parancsnokság utasítására a helyhatóság márciusban bevezette a házszámozást, amely bizonyos fokú ellenállást váltott ki a lakosság körében.18 * Növelte az elégedetlenséget, hogy a térparancsnokság a közbiztonság fenntartása érdekében a városi közpénztár terhére 30 állólámpa felszerelését rendelte el a város különböző pontjain .>9 A városvezetés a katonaság ellátására és a szükséges kiadások fedezésére újabb és újabb kölcsönöket vett fel a még működő pénztáraktól és a gazdagabb kereskedőktől. A katonák beszállásáról és ellátásának biztosításáról a két szállásmester (kvártélymester), Schaublauer Ferenc és Laky István gondoskodott.20 ■3 VeML IV. 257.b. Veszprém Vármegye Tisztiszékének iratai. A kaszinó működési engedélye. 1849. No. 397. ■4 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 55. ‘5 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 82. 16 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 105. '7 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 116. 18 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 252. >9 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 233. 20 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 298.
